2026. Október 8.   |   Koppány napja

Hirdetés

Bicskei jelentés: ezért maradtak védelem nélkül a gyerekek

illusztráció/unplash
illusztráció/unplash
Átfogó jelentést készült a bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthonban történt visszaélésekről. A vizsgálatból kiderül, hogy az eredménytelen jelzések és vizsgálatok ellenére az állami szervek közönye miatt a bántalmazottak évtizedekre valódi védelem nélkül maradtak. A kormány egymilliárd forintos Gyermekvédelmi Jóvátételi Alapot hozott létre.

Hirdetés

A kormány a megalakulása után egyik első lépéseként rendelte el a bicskei gyermekotthonban történtek kivizsgálását. Ennek eredménye a dr. Gyurkó Szilvia által vezetett Gyermekjogi és Gyermekvédelmi Államtitkárság közel százoldalas jelentése. A dokumentum bemutatja, hogyan tudta az otthon egykori igazgatója a folyamatosan érkező jelzések és belső vizsgálatok ellenére másfél évtizeden keresztül bántalmazni a rábízott gyermekeket – írja Magyarország Kormánya közleményében.

 A bicskei gyermekotthont sokáig az ország egyik mintaintézményeként tartották számon a gyermekvédelmi rendszerben, vezetője több magas rangú kitüntetést is kapott. Tíz évvel ezelőtt azonban az egyik ott nevelkedő fiatal öngyilkosságot követett el. Ezt követően 2016-ban az RTL Házon kívül című műsorából derült ki a nyilvánosság számára, hogy az otthon igazgatója 16 éven keresztül bántalmazott szexuálisan több, az intézményben élő gyermeket. A bűncselekményekre sokáig nem derült fény. Ezt a rendszert mutatja be részletesen a most nyilvánosságra hozott jelentés.

 Az igazgatót a műsor után eltávolították az intézményből. Később szexuális erőszak és visszaélés miatt 8 év fegyházbüntetésre ítélték. Helyettesét kényszerítés miatt ítélték börtönre, de 2023-ban az akkori köztársasági elnöktől kegyelmet kapott. A bicskei ügy és a kegyelmi botrány rávilágított a gyermekvédelmi rendszer válságos állapotára.

 A kormány elsőként kérte ki az intézmény működése során összegyűlt dokumentációt, hogy megértsük, hol és miért akadt el a gyermekek védelme – írták. A vizsgálat során az államtitkárság interjúkat készített a gyermekotthon korábbi munkatársaival, a túlélők támogatóival, gyámokkal, gyermekvédelmi szakemberekkel. Ezeket vetette össze a mintegy 7000 oldalnyi hatósági, fenntartói és intézményi irattal.

 A jelentés több mint harminc év történetét dolgozza fel. Bemutatja, milyen körülmények játszottak közre abban, hogy a gyermekek és felnőttek jelzéseit nem vette figyelembe a rendőrség és a teljes gyermekvédelmi rendszer. Megvizsgálja azt is, mi változott az ügy 2016-os kirobbanása óta, és milyen fejlesztések segíthetnek abban, hogy a Bicskén történt visszaélés-sorozathoz hasonló soha többé ne fordulhasson elő a gyermekvédelmi rendszerben.

A bicskei jelentés egyik első kézzelfogható eredménye, hogy felismert egy olyan mintázatot, amelyet eddig nem vizsgáltak külön. Az államtitkárság egyenként áttekinti annak a 48 embernek az ügyét, akikkel szemben kettőnél több jelzés érkezett bántalmazásról. A 48 ember esetében összesen 199 jelzést vizsgál az államtitkárság.

A kormány egymilliárd forintos Gyermekvédelmi Jóvátételi Alapot hozott létre. Azoknak jár akiket súlyos sérelem ért a gyermekvédelmi rendszerben.

Akik a rendszerben akár csak egy napot is eltöltöttek, de úgy érzik, sérelem érte őket, azok 2027. január 1-jétől a Gyermekvédelmi Jóvátételi Alaphoz fordulhatnak. Az Alap nem készpénzes kártérítési-kártalanítási program. Az érintettek aktuális szükségleteire fókuszál, épp ezért személyre szabott segítséget nyújt. A segítségnek nem feltétele a bántalmazás korábbi hatósági vagy bírósági megállapítása.

Facebook
Twitter
Reddit
Telegram
Email

Hirdetés

Hirdetés

Hirdetés

Hirdetés

Hirdetés

Hirdetés

Hirdetés

Hirdetés

Hirdetés