A kárpátaljai magyarok lélekszámát csak becsülni lehet, ugyanis Ukrajnában 2001-ben tartottak utoljára népszámlálást. Úgy tűnik, Putyin háborúja kinyírta Kárpátalját. Már sohasem lehet a régi.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke az InfoRádió Aréna műsorában arról beszélt, hogy a 2001-ben még 151 ezres kárpátaljai magyar közösség mára jelentősen megfogyatkozott. Szerinte jelenleg 70-80 ezer magyar élhet a térségben, de ezt nem tudja hivatalosan állítani.
Az elvándorlás és a születési ráta zuhanása mellett a háború is súlyosan érintette a közösséget. Sokan Magyarországra, a határ menti térségekbe költöztek, miközben Ukrajna más részeiről százezrek érkeztek Kárpátaljára. Brenzovics szerint Kárpátaljáról a magyarokkal együtt mintegy 300 ezren költözhettek el.
Több százezer új lakó, teljesen átalakuló Ungvár
Brenzovics szerint a belső menekültek számát 170 és 300 ezer közé lehet tenni. A hivatalosan regisztráltak száma 170 ezer, a beköltözők döntő többsége pedig Kelet-Ukrajnából érkezett. Főként városlakókról van szó, ezért elsősorban Ungvárra költöztek.
„Viktor Mikita kormányzó még 500 ezer ember beköltözéséről beszélt, amit én azért soknak tartok. Más számok 300 ezerre tették a beköltözők számát. A hivatalosan regisztráltak 170 ezren vannak. Én 170 és 300 ezer közé tenném ezt a számot, ezek döntő többségében kelet-ukrajnaiak. És mivel urbánus emberekről van szó, döntő többségük a kárpátaljai városokba, elsősorban Ungvárra költözött be.
Ungvár teljesen átalakult, a számítások szerint nagyjából megkétszereződött a lakossága a háború kezdete óta. Nagyon sok vállalkozás és gyár is átköltözött, emiatt a Kárpátalja bevételei megnövekedtek, megugrott az ingatlanpiac is. Az érintettek általában orosz nyelvű, kelet-ukrajnai városlakók” – mondta az Inforádió Aréna című műsorában Brenzovics László, amelyet az Infostart szemlézett.
A háború emberi ára a kárpátaljai magyar közösséget is sújtja. Brenzovics szerint 150 körül van azoknak a kárpátaljai magyaroknak a száma, akik a háborúban meghaltak. Szerinte az eltűntek száma is magas. A sebesültekről úgy fogalmazott: „egy halottra körülbelül három sebesült jut”.
„A kárpátaljai magyarság marad”
Brenzovics úgy látja, a háború jelenleg inkább eszkalálódik. Erősödnek a légicsapások, Ukrajna ipara, mezőgazdasága és közlekedése pedig súlyos veszteségeket szenved el. Szerinte a nagyvárosok és a civil lakosság különösen nehéz hónapok elé néznek a télen.
A kérdésre, miszerint szerinte, mi marad Ukrajnából, Kárpátaljából, a kárpátaljai magyarságból, így felelt:
„Ha nem lesz atomháború, akkor az orosz-ukrán konfliktus békével fog véget érni, de ez nem lesz könnyű, kompromisszumokat találni sem. Jelenleg még nem látni azokat a dolgokat, azt a minimumot, amiben a háborúzó felek meg tudnának egyezni, bár egyre nagyobb a háborús fáradtság... A légicsapások erősödnek, nagyon nehéz időszak elé néznek a nagyvárosok. Azt is látjuk, hogy Ukrajna ipara, mezőgazdasága, közlekedése óriási veszteségeket szenved el, egyre több a polgári áldozat, ami rendkívül sajnálatos és rendkívül nehéz hónapokat vetít előre, különösen a téli időszakban.Én azt remélem, hogy előbb-utóbb mégiscsak beindul egy olyan folyamat, ami a béke irányába fog hatni. Nem lesz könnyű, és nem lesz rövid.”
A kárpátaljai magyarság jövőjét illetően ugyanakkor bizakodó maradt:
„A kárpátaljai magyarság marad. Története során nagyon sok mindent átélt ez a közösség, és most is látjuk az életképességét, és azt, hogy ragaszkodik a szülőföldjéhez, az intézményrendszerhez, az oktatásához és a nyelvéhez is, ami rendkívül tiszteletreméltó dolog” – mondta, majd hozzátette: „Én is hazamehetek.”
