A főállású kisadózó vállalkozók nyugdíjhelyzetén változtatna a Pénzügyminisztérium október 6-án közzétett törvénytervezete. A jelenlegi szabályok alapján 40 év katázás után mindössze havi 29 ezer forintos nyugdíj adódna, az új rendszerben viszont 170–180 ezer forint körüli összeggel lehet számolni. A tervezet 2028-tól a szolgálati idő arányosítását is megszüntetné, a korábban megszerzett jogosultságokat azonban nem írná át.
A főállású katások ellátási alapja 2022 óta havi 108 ezer forint. Eközben a minimálbér 61 százalékkal emelkedett, így az ellátási alap a 2017-es minimálbér 71 százalékáról annak mindössze 33 százalékára csökkent. Mivel az összeg nem éri el a minimálbért, a nyugdíjtörvény szerint a szolgálati időt is arányosítják. Ez azt jelenti, hogy egy katázással töltött év a nyugdíj összegének kiszámításakor mindössze 122 napnak, vagyis négy hónapnak számít. A nyugdíjjogosultsághoz szükséges 20 évbe ugyanakkor a teljes idő beleszámít.
A 2026-os szabályokat 40 évre kivetítve körülbelül havi 29 ezer forintos nyugdíj adódik. Ez csak szemléltető számítás, de a korábban átlagbért kereső, majd 2013-tól katázó vállalkozók nyugdíja akár havi 102 ezer forinttal is elmaradhat attól, amire korábbi keresetük alapján számíthatnának – írja az index.
A Pénzügyminisztérium tervezete szerint az ellátási alap 2027-ben havi 317 ezer forintra emelkedne, 2028-tól pedig elérné az adott évi minimálbért. Ezzel megszűnne a szolgálati idő arányosítása, így a katázással töltött évek a nyugdíj összegének kiszámításakor is teljes évnek számítanának.
2027 azonban még átmeneti év lenne. A 317 ezer forintos ellátási alap ugyanis a 2026-os, 322 800 forintos minimálbért sem éri el, ezért az arányosítás ekkor még megmaradna.
A Bankmonitor számítása szerint 40 év katázás után havi 170–180 ezer forintos nyugdíj adódhatna, ami a jelenlegi helyzethez képest hatszoros összeg. A kalkuláció azonban nem számol a valorizációval és a későbbi szabályváltozásokkal, ezért nem tekinthető a távoli jövőre vonatkozó előrejelzésnek.
Ez az összeg sem feltétlenül biztosít elegendő megélhetést. A KSH adatai szerint 2026 januárjában a mintegy 2,28 millió nyugdíjra és ellátásra jogosult közül körülbelül 725 ezren kaptak havi 180 ezer forintnál kevesebbet.
Mi történik azokkal, akik a régi katában maradnak?
Aki 2026. december 31-én katás, 2028 végéig a régi rendszerben maradhatna. A havi adó 2027-ben 75 ezer, 2028-ban pedig 100 ezer forintra emelkedne. Az ellátási alap előbb 161 ezer, majd 215 ezer forint lenne.
Mivel ezek az összegek elmaradnak a minimálbértől, a szolgálati idő arányosítása továbbra is érvényben maradna. A 2026-os minimálbérhez viszonyítva egy katázással töltött év 2027-ben legfeljebb 182, 2028-ban pedig 243 napot érne a nyugdíj összegének kiszámításakor.
A régi kata azoknak lehet kedvezőbb, akik kizárólag magánszemélyeknek számláznak. Ők az új rendszerhez képest havonta 25 ezer, évente 300 ezer forintot takaríthatnak meg, a nyugdíjszámításnál azonban továbbra sem számít teljes évnek a munkával töltött idő.
Az új katában 2028-ban a havi adó a 2027-es minimálbér 31,5 százaléka, vagyis valamivel 100 ezer forint feletti összeg lenne. Cserébe a nyugdíjjogosultság a teljes minimálbér alapján gyűlne.
A régi kata 2029. január 1-jén megszűnne. Az abban maradó vállalkozók automatikusan átkerülnének az új rendszerbe, ha nem jeleznék, hogy ezt nem kérik.
A korábban megszerzett jogosultságokat a változás nem írná át: a már ledolgozott éveket továbbra is az akkor érvényes ellátási alap és szolgálatiidő-arányosítás szerint vennék figyelembe.
A bevétel nem befolyásolja a katások nyugdíjalapját
A katások ellátási alapja nem a tényleges bevételükhöz, hanem a minimálbérhez igazodik. Az átalányadózás esetében más a helyzet: a költséghányad levonása után fennmaradó jövedelem alapján fizetett járulék magasabb bevételnél magasabb nyugdíjat is eredményezhet, ugyanakkor nagyobb adóterhet jelent.
A legalább heti 36 órás munkaviszony mellett végzett katázás nem keletkeztet önálló nyugdíjjogosultságot. A céges bevétel után fizetett 15 százalékos kiegészítő adó sem biztosít ilyen jogosultságot.
A katásoknak ezért az állami nyugdíj mellett saját megtakarítással is érdemes készülniük. Az összevont adóalap után személyi jövedelemadót fizetők a nyugdíj-megtakarításukra befizetett összeg 20 százalékát évente visszaigényelhetik.
Ha a katás vállalkozó maga nem fizet ilyen adót, de egy közeli hozzátartozója igen, megoldást jelenthet az utóbbi által kötött nyugdíjbiztosítás is. Ebben az esetben a hozzátartozó igényelheti az adójóváírást, miközben a katás biztosítottként gyűjti a megtakarítást.
A Pénzügyminisztérium tervezete október 14-ig véleményezhető, ezt követően kerülhet a parlament elé. A részletek és az összegek tehát még változhatnak.
