Az őszi hónapokban sokan keresik a lehetőséget, hogyan csökkenthetnék a fűtésszámlájukat anélkül, hogy le kellene mondaniuk a kellemes hőmérsékletről. Egyre többen használják erre a célra a klímaberendezésüket is. A megoldás azonban nem minden esetben jelent automatikusan megtakarítást: sok múlik a készülék típusán, hatékonyságán és azon, milyen körülmények között üzemeltetik.
Hogyan működik a klímás fűtés?
A modern klímaberendezések hőszivattyús elven működnek. Hűtéskor a beltéri levegőből vonják el a hőt, fűtéskor pedig megfordítják a folyamatot, és a külső környezetből nyert hőt a lakásba juttatják. Ebben a berendezésben keringő hűtőközeg játszik kulcsszerepet, amely a különböző halmazállapot-változások során segíti a hő felvételét és leadását.
A technológia egyik legnagyobb előnye, hogy a klíma nem kizárólag a felhasznált villamos energiából állít elő hőt. A környezetből is képes hőenergiát felvenni, ezért ugyanannyi áram felhasználásával több hőt adhat le, mint egy hagyományos elektromos fűtőtest. Ennek köszönhetően bizonyos körülmények között a klímás fűtés gazdaságosabb alternatíva lehet.
Mire figyelj a hatékonyságnál?
Nem minden klímaberendezés alkalmas ugyanolyan hatékonyan a téli fűtésre. Egy elsősorban hűtésre tervezett modell teljesítménye hideg időben kevés lehet, ezért érdemes kifejezetten fűtésre optimalizált készüléket választani.
Az Európai Unió energiacímkéjén két fontos érték segíti a tájékozódást. A SEER a hűtési, a SCOP pedig a fűtési szezonális hatékonyságot jelzi. Minél magasabb a SCOP-érték, annál hatékonyabban használja fel a berendezés az áramot a fűtéshez.
Egy példaként említett, 3,5 kW-os, 5,00 SCOP-értékű klíma ideális, szezonális átlagban megközelítőleg öt egység hőenergiát képes leadni egy egységnyi felhasznált villamos energiával. Ez az érték azonban nem jelenti azt, hogy a készülék minden üzemállapotban ugyanennyire hatékony.
Összehasonlításképpen: egy hagyományos villanyradiátor a felhasznált villamos energiát közel teljes egészében hővé alakítja, így egy megfelelően kiválasztott klíma jóval kevesebb árammal biztosíthatja ugyanazt a fűtési teljesítményt – írja az AgroInform.
Mennyit spórolhatsz a klímával?
Egy 4-5 közötti SCOP-értékű klíma a hagyományos elektromos fűtéshez képest akár 75-80 százalékkal is csökkentheti az áramfelhasználást azonos hőigény mellett. A tényleges megtakarítás azonban függ a külső hőmérséklettől, az épület szigetelésétől, a beállított szobahőmérséklettől és a készülék működési körülményeitől.
A gázfűtéssel való összehasonlítás már összetettebb. Egyes gyártói példák akár 50 százalékos költségmegtakarítást is említenek, de ez nem tekinthető minden háztartásra érvényes eredménynek. A két rendszer gazdaságosságát az energiaárak, a kazán hatásfoka, a klíma tényleges teljesítménye és a lakás hőigénye egyaránt befolyásolja.
A hideg idő is számít: ahogy csökken a külső hőmérséklet, a klíma hatékonysága általában romlik, és a kívánt hőmérséklet fenntartásához több villamos energiára lehet szükség.
Mi az a H tarifa?
A klímás fűtés költségeit a kedvezményes H tarifa is mérsékelheti. Ez a fűtési célú, megfelelő hatékonyságú berendezésekhez igénybe vehető külön villamosenergia-tarifa, amely a fűtési idényben áll rendelkezésre. A bemutatott időszak október 15-től április 15-ig tart.
A kedvezmény bizonyos split klímákra is vonatkozhat, amennyiben a készülék megfelel az előírt műszaki feltételeknek. A cikkben szereplő feltétel legalább 3,4-es SCOP-érték. Az igénylés részleteiről az áramszolgáltatónál lehet tájékozódni, a kialakításhoz pedig villanyszerelő bevonására is szükség lehet.
A H tarifás fogyasztás méréséhez külön mérőberendezést kell kialakítani. Mivel a jogosultság és a műszaki feltételek a konkrét berendezéstől és a vonatkozó előírásoktól is függnek, az igénylés előtt érdemes ellenőrizni az aktuális szolgáltatói követelményeket.
Milyen hátrányai vannak?
A klímás fűtésnek vannak korlátai is. A kültéri egység zajt kelthet, bár számos modern készülék halkabb üzemmódot is kínál. Emellett a klíma nem tárolja a hőt: ha kikapcsoljuk, megszűnik a hőleadás, a helyiség pedig a körülményektől függően fokozatosan lehűlhet.
Több helyiségből álló lakásban vagy házban az is problémát jelenthet, hogy egyetlen beltéri egység nem képes egyenletesen felfűteni az egész ingatlant. Ezért a készülék helyének megválasztása és a megfelelő teljesítmény meghatározása különösen fontos.
Ha valaki a teljes fűtési szezonban klímát használna, célszerű olyan modellt választania, amelyet alacsony külső hőmérsékleten történő működésre terveztek. Egyes berendezések akár mínusz 20 Celsius-fokos külső hőmérséklet mellett is képesek fűteni, de a tényleges teljesítmény és hatékonyság ilyenkor is készülékfüggő.
A karbantartásról sem szabad megfeledkezni. A szűrők rendszeres tisztítása, valamint a berendezés időszakos ellenőrzése hozzájárulhat a megfelelő működéshez, és a fűtési, illetve a hűtési szezon előtt is ajánlott.
Egyes modellek levegőszűrő és páramentesítő funkcióval is rendelkeznek. Ezek javíthatják a beltéri komfortérzetet, a páratartalom megfelelő szabályozása pedig segíthet csökkenteni a penészesedés kockázatát. Önmagában azonban a klíma használata nem garantálja a penész megelőzését.
Összességében a klímás fűtés költséghatékony megoldás lehet, különösen a hagyományos elektromos fűtőtestekhez képest. A valódi megtakarításhoz azonban megfelelő készülékre, kedvező üzemeltetési feltételekre és a lakás adottságaihoz igazított használatra van szükség.
