Felkerült a parlament honlapjára a 2027-es költségvetés tervezete. A kormány többek között a nyugdíjminimum négyszeresére emelését, a családi pótlék megduplázását és a nyugdíjas SZÉP-kártya bevezetését tervezi, miközben új vagyonadót vezetne be a milliárdosok számára. A kabinet a GDP-arányos költségvetési hiányt 4,9 százalékra mérsékelné.
A kormány az igazságosság és a fejlődés költségvetéseként mutatta be a jövő évi büdzsét. Ez az első olyan költségvetés, amelyet a 2026-ban megválasztott Országgyűlés és az új kabinet teljes egészében maga állított össze. Magyar Péter a tervezetet három szóval jellemezte közösségi oldalán: „Fejlődés, igazságosság, emberség.”
Négyszeresére emelnék a nyugdíjminimumot, megdupláznák a családi pótlékot
A tervezet egyik legfontosabb eleme a nyugdíjminimum jelentős emelése: a jelenlegi havi 28 500 forint helyett 2027-ben már 120 ezer forint járna. A családi pótlék összege megduplázódna, ami a kormány számításai szerint több mint egymillió családot és 1,7 millió gyermeket érintene.
Emelkednének a legalacsonyabb nyugdíjak, a megváltozott munkaképességűek ellátásai és az időskorúak járadéka is. Emellett megkezdődne a nyugdíjas SZÉP-kártya bevezetése, amelynek első üteme mintegy 2,2 millió nyugdíjast érintene.
A minimálbér kétszereséig csökkentenék a személyi jövedelemadót. A kormány szerint az intézkedés elsősorban az alacsony és közepes keresetűek nettó jövedelmét növelné. A minimálbérért dolgozók éves szinten mintegy 240 ezer forinttal, vagyis körülbelül 9 százalékkal vihetnének haza többet.
A támogatások között megmaradna a 13. havi nyugdíj, valamint a 14. havi nyugdíj már bevezetett egyheti összege is. A rezsivédelem szintén változatlan formában folytatódna.
Új vagyonadóval terhelnék a milliárdosokat
A költségvetési tervezet egyik új eleme az egymilliárd forintot meghaladó vagyonnal rendelkezők vagyonadója. A kormány becslése szerint az intézkedés mintegy 15 ezer adózót, vagyis a magyar háztartások kevesebb mint egy százalékát érintené. Az érintetteknek vagyonuk arányában kellene hozzájárulniuk a közterhekhez.
A nagyvállalatok társasági adóját a globális minimumadó szintjéhez igazítanák, miközben szűkítenék az adókedvezményeket és az adóelkerülési lehetőségeket. Emelkedne az innovációs járulék, a bányajáradék és a vízkészletjárulék is.
A tervek között szerepel a szén-dioxid-adó bevezetése, a cégautóadó levonhatóságának korlátozása, valamint a nagy teljesítményű autók magasabb adóztatása. Alacsonyabb kulccsal ismét bevezetnék a reklámadót, emellett emelkedne a dohánytermékek, az alkoholtermékek és egyes népegészségügyi termékek adója.
A kormány az adóintézkedésektől összesen mintegy 930 milliárd forint többletbevételt vár. A munkát terhelő adók csökkentését is figyelembe véve 665 milliárd forintos nettó hiánycsökkentő hatással számol.
Béremelések az állami szférában, kevesebb pénz a közmédiának
Az egészségügyi kiadások 510 milliárd forinttal növekednének. A tervezet szerint 15 százalékos bruttó béremelést kapnának az egészségügyi szakdolgozók, a szociális dolgozók, a köznevelésben és a szakképzésben dolgozó, nevelő-oktató munkát segítő munkatársak, valamint a rendvédelem dolgozói. A közművelődésben foglalkoztatottak bére 10 százalékkal emelkedne.
A közszolgáltatásokban dolgozó több mint 600 ezer munkavállaló béremelésére összesen 677 milliárd forintot különítenének el. Folytatódna a pedagógusok és az igazságszolgáltatásban dolgozók bérrendezése is.
A kiadások csökkentése a közmédiát is érintené: költségvetési támogatása mintegy 60 milliárd forinttal mérséklődne. A kormány emellett folytatná a korábbi állami szerződések átvilágítását, és felülvizsgálná a drága vagy nem kellően megalapozott állami beruházásokat.
4,9 százalékos hiánnyal számolnak
A 2027-es költségvetés 2,4 százalékos gazdasági növekedéssel számol. A kabinet várakozásai szerint 2026-ban 1,7 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság. A beruházások 5,7, az export 4,4, a háztartások fogyasztási kiadásai pedig 4,1 százalékkal növekedhetnek. Az inflációt három százalék körülire várják.
A kormány az uniós források felszabadítására is épít: a tervek szerint 2027-ben csaknem 930 milliárd forinttal emelkednek az uniós támogatásból megvalósuló fejlesztések kiadásai.
A költségvetés a GDP 4,9 százalékának megfelelő hiánnyal számol, szemben a 2026-ra tervezett 7,5 százalékkal. A hiány mérséklését részben az egyszeri kiadások kiesésével, részben tartós bevételnövelő és kiadáscsökkentő intézkedésekkel érnék el.
Az államadósság-ráta a 2026 végére várt 77,5 százalékról 2027-ben 77,2 százalékra csökkenhet. A kormány hosszabb távú célja, hogy 2030-ra megteremtse az euró bevezetésének gazdasági és költségvetési feltételeit.
Így tárgyalja majd a parlament a költségvetést
A parlamenti tárgyalás pontos menetrendjéről a Házbizottság dönt, a folyamat azonban a házszabályi előírások alapján meghatározott lépésekből áll. Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke közösségi oldalán ismertette a legfontosabb tudnivalókat.
Az általános vita legkorábban a tervezet benyújtását követő 14. napon kezdődhet. Ekkor a kormány képviselője ismerteti a javaslatot, felszólal az Állami Számvevőszék és a Költségvetési Tanács elnöke, majd a parlamenti frakciók vezérszónokai mondják el a véleményüket. A vitára összesen 30 óra áll rendelkezésre: 15 óra a kormánypártoknak, 15 óra az ellenzéknek.
Az általános vitát követően az Országgyűlés állandó bizottságai és a nemzetiségeket képviselő bizottság is megvitatja a költségvetést, valamint a képviselők által benyújtott módosító javaslatokat.
A bizottsági javaslatokat a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság összesíti, és elkészíti a módosításokról szóló jelentést. Ezt követően a parlament plenáris ülésén, a második vitaszakaszban tárgyalják meg a javasolt változtatásokat.
A végső döntés előtt a Költségvetési Tanács is megvizsgálja a módosításokkal kiegészített tervezetet. A zárószavazásra, vagyis a költségvetés végleges elfogadásáról szóló döntésre várhatóan december második felében kerül sor.
