Egy golyóálló mellény, rajta a PRESS felirat. Valaha azt jelezte, hogy viselője újságíró, nem katona. Ma már ez sem feltétlenül védi meg attól, hogy célponttá váljon.
Az ENSZ oktatási, tudományos és kulturális szervezete, az UNESCO november 2-án közzétett jelentésében megdöbbentő adatokat közölt az újságírók elleni erőszakról.
2024-ben és 2025-ben összesen 189 újságírót és médiaszakembert öltek meg világszerte. Ez húszszázalékos növekedés az előző kétéves időszakhoz képest.
A legnagyobb veszélyben a háborús tudósítók vannak: a halálos áldozatok közül 127-en fegyveres konfliktusok sújtotta területeken vesztették életüket.
Száz gyilkosságból 86 ügy megoldatlan marad
Az UNESCO adatai szerint a 2006 óta nyilvántartott újságíró-gyilkosságok 86 százalékában nem született olyan igazságszolgáltatási eredmény, amely lezárta volna az ügyet.
Ez nem minden esetben jelenti azt, hogy a hatóságok semmit sem tettek. Egyes nyomozások még folyamatban vannak, más ügyekben nem sikerült azonosítani vagy felelősségre vonni az elkövetőket.
A helyzet azonban így is rendkívül súlyos. A büntetlenségi arány 2012-ben még 95 százalék volt, majd fokozatosan 85 százalékra csökkent. Most először fordult meg ez a kedvező tendencia.
Már a drónok is az újságírókra vadásznak
A modern hadviselés új veszélyt jelent a háborús tudósítók számára. Az UNESCO szerint 2024-ben és 2025-ben ötven újságíró halt meg dróntámadásban, ami a konfliktusövezetekben meggyilkolt médiaszakemberek csaknem negyven százaléka.
A szervezet hét olyan támadást is dokumentált, amelyben egyszerre több újságíró vesztette életét. A támadások között szerkesztőségek és ideiglenes sajtóközpontok elleni csapások is szerepeltek.
Különösen megrázó adat, hogy tizenöt újságíró akkor halt meg, amikor sajtófeliratú védőmellényt viselt, vagy jól láthatóan sajtójárműben tartózkodott.
A nemzetközi humanitárius jog értelmében az újságírókat a fegyveres konfliktusokban civilként védelem illeti meg, amennyiben nem vesznek közvetlenül részt az ellenségeskedésben.
Nemcsak a háborúban ölnek újságírókat
A fegyveres konfliktusokon kívül is veszélyes lehet az újságírói munka. A szervezett bűnözés, a korrupció és a hatalommal való visszaélések feltárása szintén életveszélyes következményekkel járhat.
Van ugyanakkor kedvező fejlemény is. A háború által nem érintett országokban a büntetlenségi arány 2012 óta 94 százalékról 77 százalékra csökkent.
A női újságírókat különösen súlyosan érinti az internetes zaklatás és fenyegetés. A jelentésben idézett kutatás szerint háromnegyedük találkozott ilyen támadásokkal. Az online erőszakhoz kapcsolódó fizikai bántalmazásról beszámolók aránya pedig néhány év alatt több mint kétszeresére emelkedett.
Hat újságíró-gyilkosságból ötnek sincs megoldása
Khaled El-Enany, az UNESCO főigazgatója arra figyelmeztetett, hogy az újságírók egyre gyakrabban fizetnek az életükkel azért, mert a háborúk frontvonalából tudósítanak, miközben gyilkosaikat túl gyakran nem vonják felelősségre.
A szervezet ismét a nemzetközi jog betartását és az újságírók védelmét sürgette.
A jelentés legnyugtalanítóbb tanulsága azonban túlmutat az újságírók biztonságán.
Amikor megölnek egy újságírót, nemcsak egy ember hal meg. Azok a történetek is elmondatlanul maradhatnak, amelyeket éppen ő akart feltárni.
