Egyre nagyobb a feszültség az energiapiacon, a földgáz ára ismét a 2022-es válságot idézi. A tél közeledtével a gáztárolók töltöttsége elmarad a tavalyitól, ezért a kormányok már nem várnak tovább: csaknem 43 millió hordó olajat és olajterméket szabadítanak fel a stratégiai készletekből. A cél, hogy megfékezzék az újabb árrobbanást, mielőtt az a benzinkutakon, az üzletekben és a családok számláin is éreztetné a hatását.
Tizenegy ország nyúlt hozzá a stratégiai készletekhez
Franciaország, Németország, Olaszország és további nyolc európai uniós ország úgy döntött, felgyorsítja stratégiai olajtartalékainak felszabadítását.
A tizenegy ország 2027 januárjának végéig összesen 42,6 millió hordó olajat és olajterméket kíván piacra juttatni. Ebből 20,5 millió hordó dízel, amelynek különösen nagy jelentősége van a közúti áruszállításban, a mezőgazdaságban és az iparban – írja az Euronews.
A lépés nem egy teljesen új vészintézkedés: a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) korábban meghirdetett, összehangolt készletfelszabadításának felgyorsításáról van szó.
Az érintett országok a növekvő ellátási kockázatok és a magas energiaárak miatt döntöttek az intézkedés mellett. A készletek felszabadításával több olajat és üzemanyagot juttatnának a piacra, mérsékelve az árakra nehezedő nyomást.
Ismét száz euróig szökött a földgáz ára
Az európai földgáz nagykereskedelmi ára október végén rövid időre meghaladta a megawattóránkénti száz eurót. Ilyen magas árszintre 2022 vége óta nem volt példa.
A Reuters szerint a drágulás egyik fő oka az iráni háború és a közel-keleti energiakereskedelem körüli bizonytalanság. A piac különösen érzékenyen reagál a földgáz- és olajszállítások esetleges fennakadásaira.
A helyzetet tovább nehezíti, hogy az Európai Unió gáztárolói november elején mindössze 74,6 százalékos töltöttségen álltak, szemben az egy évvel korábbi, közel 83 százalékkal.
Ez nem jelenti azt, hogy Európában elfogyott a gáz. A kontinens folyamatosan kap utánpótlást vezetékeken és cseppfolyósított földgáz formájában is. A kisebb tartalék azonban növeli a kiszolgáltatottságot, különösen akkor, ha kemény tél következik.
Brüsszel nyugtat, de a kormányok előremenekülnek
Az Európai Bizottság szerint egyelőre nincs közvetlen veszélyben az európai energiaellátás. Dan Jørgensen energiaügyi biztos ugyanakkor elismerte, hogy a helyzet súlyos, és az ellátásbiztonsági kockázatokat sem lehet figyelmen kívül hagyni.
Az egyik legnagyobb probléma nem feltétlenül az, hogy lesz-e elegendő energia, hanem hogy mennyibe kerül majd.
A magas földgázárak az ipart és a háztartásokat egyaránt sújtják. A drága dízel pedig a fuvarozás költségein keresztül az élelmiszerek és más fogyasztási cikkek árába is beépülhet.
Az európai országok ezért a stratégiai készletek felszabadítása mellett a finomítói kapacitások növelését is sürgetik. Hiába áll rendelkezésre elegendő nyersolaj, ha nem tudnak belőle megfelelő mennyiségű dízelt, benzint és más üzemanyagot előállítani.
A vésztartalék sem jelent végleges megoldást
A felszabadításra szánt 42,6 millió hordó az Európai Unió nagyjából négynapi olajfogyasztásának felel meg.
Ez azonban nem azt jelenti, hogy a készletek négy nap alatt elfogynak. Az olaj folyamatosan, a szokásos kereskedelmi szállítások mellett kerülhet a piacra.
A rendkívüli intézkedés átmenetileg mérsékelheti az árakat és enyhítheti az ellátási zavarokat, de önmagában nem oldja meg a közel-keleti konfliktus, a szállítási útvonalak bizonytalansága és az európai finomítói kapacitások problémáit.
És mi a helyzet Magyarországon?
Magyarország nem szerepel a mostani, tizenegy ország által bejelentett, 42,6 millió hordós készletfelszabadítás résztvevői között. A hazai földgáztárolók töltöttsége ugyanakkor valamivel kedvezőbb az uniós átlagnál. A Gas Infrastructure Europe november 2-i adatai szerint a magyar tárolók 77,08 százalékos töltöttségen álltak, miközben az uniós átlag 74,56 százalék volt.
Ez mintegy 52,5 terawattóra tárolt földgázt jelent. Az adat azonban önmagában nem mutatja meg, hogy a teljes téli fogyasztás mekkora része fedezhető a tartalékból, hiszen a hazai termelés és az import is hozzájárul az ellátáshoz.
Magyarországon korábban már szintén szükség volt stratégiai olaj- és üzemanyagkészletek felszabadítására. A kormány 2026 februárjában a Barátság kőolajvezeték szállítási zavara, májusban pedig az üzemanyagpiaci helyzet miatt rendelkezett ilyen intézkedésről.
A mostani európai bejelentéshez kapcsolódó újabb magyar készletfelszabadítást azonban nem sikerült megerősíteni.
A magyar autósok és háztartások számára így egyelőre nem az azonnali üzemanyag- vagy gázhiány a fő kérdés, hanem az, hogy a nemzetközi energiadrágulásból mennyi jelenik meg a hazai árakban.
