Az amerikai félidős választásokon elszenvedett történelmi vereség után Donald Trump aligha vonul vissza a politikai küzdelemtől. A demokraták előretörése jelentősen meggyengítette az elnök pozícióját, aki a hátralévő két évben vétókkal, politikai ellenfelei elleni vizsgálatokkal és kockázatos külpolitikai lépésekkel próbálhatja megőrizni befolyását – írta a Kronen Zeitung.
Trump nem akarja elfogadni, hogy elveszítette a befolyását
A vereség után Trump várhatóan mindent megtesz azért, hogy ne váljon az amerikai politikában úgynevezett „béna kacsává”, vagyis olyan elnökké, akinek a mandátuma végéhez közeledve már egyre kisebb a politikai mozgástere.
Peter Loge, a George Washington Egyetem média- és politikakutatója szerint semmi nem utal arra, hogy az elnök belenyugodna a helyzetbe.
„Semmi nem utal arra, hogy azt mondaná: »Vereséget szenvedtem, az én időm lejárt.« Minden alkalommal, amikor Trump szorult helyzetbe került, hangosabban kiabált, és támadásba lendült” – fogalmazott a szakértő.
A választás éjszakáján ugyanakkor Trump meglepően békülékeny hangot ütött meg. A New York Timesnak azt mondta: „Teljes mértékben kész vagyok elfogadni ezeket az eredményeket.”
Ezzel párhuzamosan azonban már korábban is jelezte, hogy akadályozni fogja a demokraták törvényhozási kezdeményezéseit. Egy, a New York Post podcastjának adott interjúban a választás előestéjén kijelentette: „Ha nem mi győzünk, mindenre vétót emelek”.
A demokraták eközben már jelezték, hogy nem hagyják szó nélkül az elmúlt időszak kormányzati döntéseit. Hakeem Jeffries, a párt meghatározó politikusa és a képviselőház leendő elnöke azonnal harcot hirdetett a Trump-kormányzat ellen.
„Felelősségre fogjuk vonni azokat, akik példátlan korrupciót zúdítottak erre az országra” – jelentette ki kedden a támogatóinak.
„Az amerikai nép kinyilvánította az akaratát, és egyértelművé tette, hogy elege van a szélsőségességből és a korrupcióból” – tette hozzá Jeffries.
Ukrajna, Irán és Kuba is Trump kockázatos lépéseinek célpontjává válhat
A választási vereség külpolitikai következményekkel is járhat. A béke Nobel-díjra saját magát esélyesnek tartó Trump fokozhatja a nyomást Ukrajnán, hogy Kijev fogadjon el egy megállapodást az agresszor Oroszországgal.
Emellett várhatóan igyekszik majd kapcsolatot keresni azokkal a vezetőkkel, akiket hozzá hasonló súlyú politikai szereplőknek tekint: Hszi Csin-ping kínai elnökkel és Vlagyimir Putyin orosz államfővel. A három vezető a hónap közepén, a kínai APEC-csúcstalálkozó alkalmával is találkozhat.
A Foreign Affairs külpolitikai folyóirat elemzése szerint Trump különösen Iránnal és Kubával szemben válhat kiszámíthatatlanná. A teheráni vezetéssel szemben akár újabb katonai eszkalációhoz is folyamodhat, hogy a régóta húzódó konfliktust a saját javára fordítsa, és ezzel mentse meg politikai örökségét.
Irán azonban várhatóan nem engedne a nyomásnak, ami újabb támadásokat idézhetne elő a hajózás és az Öböl menti amerikai szövetségesek ellen, akár globális gazdasági válságot is előidézve.
Kuba esetében egy erőszakos rendszerváltás is vonzó lehetőségnek tűnhet Trump számára. A cél elérését Marco Rubio külügyminiszter is támogatja, miközben az amerikai kormányzat tovább nehezítette a szigetország gazdasági helyzetét.
