A november 4-én elindult Nyitott Akták adatbázisában több tízezer állambiztonsági nyilvántartási adat vált kereshetővé. A közismert nevek felbukkanása után sorra érkeznek a tiltakozások és magyarázatok.
„Nem ügynök voltam, hanem engem figyeltek meg”
Lezsák Sándor, az Országgyűlés korábbi alelnöke felháborodottan utasította vissza az ügynökvádakat. Kijelentette, hogy a kommunista rendszer üldözöttje volt, nem pedig a kiszolgálója. Bírósággal fenyegette meg azokat, akik ügynöki múlttal vádolják. A történeti levéltár később elnézést kért a téves besorolás miatt.
Szita Károly kaposvári polgármester neve Krakus Péter fedőnéven szerepel a dokumentumokban. A nyilvántartás szerint 1980-ban szervezték be, ő azonban határozottan tagadja, hogy ügynök lett volna. Állítása szerint az ügyet már 2005-ben megpróbálták politikai lejáratására felhasználni. „Az én lelkiismeretem tiszta” – jelentette ki.
„Szikora elvtárs, ha valamit hall, mondja el nekünk”
Szikora Róbert, az R-Go énekese NANU-NANU fedőnéven szerepel az adatbázisban. Az iratok szerint 1984-ben vették hálózati nyilvántartásba. A zenész tagadja, hogy bárkiről jelentett volna.
Felidézte, hogy külföldi fellépései előtt az útlevélosztályon figyelmeztették: ha valamit hall, mondja el a hatóságoknak. Szerinte azonban ebből soha nem lett együttműködés.
Hasonlóan nyilatkozott Szigeti Ferenc, a Karthago vezetője is. A dokumentumokban Csabai Vilmos fedőnéven szerepel, de azt állítja, hiába próbálták rávenni egy zenészkollégája befolyásolására, nem teljesítette a kérést, és nem szervezték be.
A fotóművész bevallotta: szégyelli a múltját
Másként reagált Korniss Péter Kossuth-díjas fotográfus. A Válasz Online-nak elismerte, hogy 1957 és 1966 között Pál fedőnéven szerepelt az állambiztonsági hálózatban.
A művész azt mondta, a forradalom leverését követő megtorlások idején engedett a nyomásnak. Évek óta tudott arról, hogy fennmaradt a kartonja, de sokáig nem merte nyilvánosan vállalni a történteket.
„Bocsánatot kell kérnem, amiért csak most beszélek erről” – fogalmazott.
Püspökök is szerepelnek az aktákban
Beer Miklós nyugalmazott váci püspök Dunai Gábor fedőnéven szerepel a nyilvántartásban. Állítása szerint soha nem szervezték be, és arról sem tudott, hogy hálózati személyként tartják számon. A kartonhoz nem kapcsolódik iktatott munkaanyag.
Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök esetében az egyházmegye közleményben utasította vissza az ügynöki tevékenységre vonatkozó állításokat. Emlékeztettek arra, hogy a püspök egy korábbi, hasonló vádak miatt indított személyiségi jogi pert 2009-ben jogerősen megnyert.
A történetnek azonban van egy különösen fontos tanulsága: az állambiztonsági nyilvántartásba vétel, a beszervezés és a tényleges jelentéstevékenység három különböző dolog. A most nyilvánosságra került kartonok nem minden esetben adnak választ arra, hogy az érintettek valóban együttműködtek-e a kommunista titkosszolgálatokkal.
