Dr. Molnár István Jenő tanársegéd kommunikációt tanít a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, mellette utánpótlás korú fiatalok fociedzője. ezenkívül a Biztonságos és Élhető Városokért egyesület alelnöke.
„A Rendőrtiszti Főiskola elvégzése után nyomozó lettem, majd a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanácsnál dolgoztam. Pedagógusként és két gyermekes édesapaként aggódva figyelem, amikor a kamaszok a pálya szélén a telefonjaikat nyomkodják. Év elején egy angol cikkben olvastam. Hogy a hatóság elfogott egy spanyol pedofilt, aki amúgy számítógépes programozó” – mesélte az AcNewsnak Dr. Molnár István Jenő. „A férfi egy mesterséges intelligenciával működő képgenerátor segítségével programot készített, amivel a gyerekek célkeresztbe kerültek. A neten található kiskorúak arcát felhasználva pornográf tartalmú, szexuális zaklatásáról szóló videókat készített. Ezekben csecsemőket, kisfiúkat és kislányokat erőszakolnak.”
Mint mondta, a megrendelő regisztrálás után kiválaszthatja, hogy hány éves, milyen korú, milyen hajszínű kisfiút vagy kislányt akar látni a filmben. És mi történjen benne. Vagyis milyen – perverz vágyat kielégítő – bűncselekményeknek essen áldozatul.
„Bár a filmekben virtuális szereplőkkel virtuális szörnyűségek történnek, azok megrendelése, elkészítése, mégis bűncselekménynek számít. Ugyanis a gyerekek arca valódi – figyelmeztet Dr. Molnár István Jenő. – A magyar Büntető Törvénykönyv egyébként akkor is lehetővé teszi a felelősségre vonást, ha a szereplők nem valósak, hanem fiktívek.”
Hogy hol érhető tetten a szülők felelőssége? Szerinte például ott, amikor a szülő lefotózza és kiteszi a közösségi oldalra a kisgyermeke kádban, fürdetés közben készült pucér képeit. A jelenséget, amikor a szülő túlzásba viszi a gyermekéről készült képek megosztását, a szakemberek sharentingnek hívják.
Az alelnök szerint már az is elég, ha az anya átküldi a gyermekéről készült fotókat a férjének vagy a rokonoknak, barátoknak. Ugyanis a telefont könnyű feltörni, arról adatot lopni, és máris visszaélhetnek a gyerek képmásával. Szerencsére már a nemzetközi hatóságok és a nagy techcégek is felfigyeltek és léptek ellene. Utóbbiak monitorokat, szűrőket alkalmaznak a jelenség lassítására, visszaszorítására.
