Az öt legnagyobb magyar temetkezési szervezet indított most kampányt, mert úgy gondolják egyre nagyobb problémát jelent Magyarországon a hamvasztásos gyászszertartások után a hamvakat tartalmazó urnák hazavitele. Évente már mintegy 25 ezerrel nő az otthonokban tárolt urnák száma. Ami és ugye bevételkiesést jelent számukra.
„Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy pontosan milyen következményekkel is jár az urnák hazavitele. Egyrészt nem mindig tudják, mit szeretett volna maga az elhunyt, de azt sem mérik fel, hogy mi lesz az urnák sorsa, amennyiben elköltöznek, vagy velük is történik valami. Nemrég arról szóltak a hírek, hogy egy magyar bácsi urnája egy német vasútállomás poggyászmegőrzőjéből került elő. Ő biztosan nem ezt szerette volna” – mondta az Indexnek Gerencsér Balázs az Országos Temetkezési Egyesület és Ipartestület (OTEI) elnöke.
Elmondta azt is, hogy nagyjából tíz évvel ezelőtt kezdett megugrani a hazavitelek száma, így most egyre több olyan hírről lehet hallani, amikor váratlanul előkerülnek urnák, olyan házakból, amelyeknek már minden lakója elhunyt, vagy folyó- esetleg tóparton találják meg őket, mert az egész edényt bedobták a vízbe, ám mivel ezek levegőt is tartalmaznak, így nem süllyednek el.
Hamvasztás után sok lehetősége van a gyászolóknak. Ezek közé tartozik a temetőbe, urnafalba, urnafülkébe vagy földbe helyezés, valamint a temetőn belüli szétszórás. Pest megyében a kisebb településeken 10 évre 20-25 ezer forint az urna helyének megváltási díja. Ugyanakkor templomok vagy altemplomok is szolgálhatnak nyughelyként, illetve repülőgépről való szórásra és vízre engedésre is van lehetőség. Ezen kívül a hamvak megosztásával a gyászolók választhatják a kegyeleti ékszerben, mini urnában vagy szelencében történő elhelyezést is.
