Napok óta lázban tartja az országot a rezsiárak emelkedésének témája. Kétrészes cikksorozatunkban most annak jártunk utána, hogy egy átlag háztartásban mire lehet majd számítani, illetve, hogyan faraghatunk le a számlákból. Az első részben az áram díjának alakulását néztük át. Most a második részben pedig a gázhasználatot, és a lehetséges jövőképet vázoltuk fel Bodnár György, Az építő közösség alapítójának segítségével.
– Átlagosan mennyi gázt fogyaszt egy magyar család?
– A sommás válasz lehetne az, hogy kb. 1728 m3-t, hiszen a kormánybejelentésben ez a 144 m3/hó érték szerepelt magyarországi átlagként.
Közelítsük meg azonban más oldalról a kérdést.
Földgázt otthonaikban három dologra használnak az emberek: fűtenek, meleg vizet készítenek és főznek vele. Ebből az első kettőt veszik számításba akkor, amikor – a háztartási készülékekhez hasonlóan – energetikai osztályba sorolják az épületeket.
Idehaza július 1. óta él az közel nulla elvárás rendszer, amelynek alapján már csak legalább BB besorolású lakóépületek kaphatnak használatbavételi engedélyt, ehhez pedig az kell, hogy maximum 100 kWh legyen az 1 m2-re eső éves fűtési- és melegvíz-készítési energiaigény.
A CC kategória megnevezésében a korszerű épületeket takarja, ezeknél legfeljebb 130 kWh/m2/év lehet a fogyasztás. Az FF kategória számít nevében átlagosnak, itt a határérték 250 kWh/m2/év.
Mivel a gázfogyasztást m3-ben mérjük, ezeket az értékeket át lehet számolni ebbe a mértékegységbe is: 10,2 m3/m2/év, 13,3 m3/m2/év és 25,6 m3/m2/év.
Egy átlagos, FF besorolású magyar otthon 60 m2 alapterület esetén tehát 25,6 x 60 = 1536 m3 gázenergiát fogyaszt, 100 m2 mellett 2560 m3-t, 150 m2 esetén 3840 m3-t. Az első talán egy átlagos lakásnak feleltethető meg, az utóbbi pedig egy átlagos családi háznak.
Ebben a megközelítésben azt lehet kiszámolni, hogy egy BB osztályba sorolt, átlagosnál korszerűbb ház még 150 m2 alapterület mellett is benne van a rezsicsökkentéses keretben, de 200 m2 felett már kiesik belőle. CC osztálynál 100 m2-re még elég a rezsicsökkentett keret, de 150 m2-re már nem, míg FF besorolású otthonoknál kb. 60 m2 a kedvező tarifában maradáshoz szükséges alapterület. (Persze fontos megjegyezni, hogy mostani tudásunk szerint emelt árat csak a limit feletti energiarészre kell fizetni!)
Az előbbiek értékeléséhez sajnos látni kell, hogy a magyar lakásállomány energetikai besorolás alapján siralmas állapotban van. 2019-es energetikai tanúsítások adatai alapján kb. 3% tartozik legalább a BB osztályba, 22% legalább CC besorolású, 41% pedig még az FF osztályt sem éri el.
Nyilván nem mindegy az, hogy egy család mire használja a gázt. Ha valaki (például egy kombi kazánnal) fűt és meleg vizet is készít vele, akkor annak egész más fogyasztással kell számolnia, mintha csak a fűtésre venné igénybe. Érdemes megjegyezni, hogy míg a fűtési költségek hőszigeteléssel csökkenthetők, a melegvíz-készítés ettől független – alapvetően a családtagok számától függ. (Meg persze a gépészeti berendezések hatásfokától és nem mellesleg a fogyasztási szokásoktól.)
– Mennyibe kerül kábé mindez?
– Jelenleg a rezsicsökkentett gáz ár bruttó 110-120 Ft/m3 között van. Tény, hogy az Eurostat májusi kimutatása alapján ez messze a legalacsonyabb érték Európában. Szlovákiában és Varsóban kb. kétszer ennyibe, de például Bécsben közel hétszer ennyibe került a gáz.
Azt azért mindenképpen érdemes figyelembe venni, hogy Magyarország Európa egyik legjobban kiépített gázvezeték hálózatával bír, amitől itt jóval átlag feletti a gáztüzelés elterjedtsége, különösen ennek fényében feltűnő, hogy a hazai „piaci árra” vonatkozó első felröppent hírekben Európa legdrágább gázárait szellőztették meg. (Reméljük ennél azért visszafogottabb lesz a végső ár.)
– Melyik háztartási készüléken lehet a legtöbb gázt megspórolni?
– A gázfogyasztás legnagyobb része egyértelműen a fűtéshez kapcsolódik. A fűtési energiaigényt érdemben csak a szigeteltség javításával lehet csökkenteni, ez azonban nem olcsó mulatság. Ha belevágunk fontos, hogy a ház határoló szerkezeteit egyenértékű és folytonos szigeteléssel lássuk el, mert ha nem, akkor a költségek egy része ablakon kidobott pénz lesz.
Javulást hozhat, hogy ha korszerűsítjük, gazdaságosabbá, nagyobb hatásfokúvá tesszük a fűtési rendszerünket. Itt azt érdemes szem előtt tartani, hogy a fűtési rendszer igazából három részből áll: hőtermelőből, hőleadókból és az ezek működését összehangoló szabályozásból. Ezeket mindig rendszerként kell kezelni!
Sajnos egyáltalán nem biztos, hogy például egy gázkazán lecserélése hőszivattyúra elegendő megoldás (pedig már önmagában ez is jelentős költség!), mert az alacsonyabb fűtővizet használó hőszivattyúhoz olyan hőleadók is kellenek, melyek ilyen körülmények között is képesek a lakás kifűtésére.
Lehet, hogy a legolcsóbb és leggyorsabb megoldást az jelenti, ha egy okosabb szabályozást építünk bele a rendszerbe.
Ami nagyon fontos: kerüljük a kapkodást! Gondoljuk át és terveztessük meg házunk felújítását, még mielőtt bármihez hozzányúlnánk! A szerkezeti és gépészeti beavatkozásoknak egymást kell erősíteniük és időben is egymásra kell épülniük.
A jelenleg ismert szigorítások azoknak kedveznek, akik az elektromosság és a gáz használatát ötvözik, például egyikkel fűtenek, másikkal állítják elő a meleg vizet. Ez azonban nem biztos, hogy mindig így marad! Ebben a helyzetben olyan gyors és rugalmas megoldásokat érdemes csak keresni, melyek középtávon folytathatók egy józan ésszel is belátható energiaoptimalizálás irányába.
Persze a legolcsóbb és legegyszerűbb megoldás tálcán kínálja magát: fogyasztási szokásainkon kell változtatni!
Sokszor és sokan leírták már, hogy 1 fokkal alacsonyabb helyiséghőmérséklet 5-6%-os energia megtakarítást eredményez! Egy 20-21 fokos nappaliban remekül el lehet lenni, miközben a tapasztalatok azt mutatják, hogy a magyar otthonok jelentős részében 23-24 fokot jelenti a komfortot.
Lehet, hogy fel kell venni egy pulóvert, de ez még nem jár azért sok kényelmetlenséggel.
Szokássá válhatna az is, hogy ha elmegyünk otthonról, akkor ugyanúgy letekerjük a termosztátot, mint ahogy lekapcsoljuk a lámpát. Egy tömeggel bíró házban nem fog estig annyira visszahűlni a hőmérséklet, hogy azt ne lehessen gyorsan visszaállítani. (Az ilyen beavatkozásokat könnyíti meg az imént említett „okos” szabályozás!)
– Eljutunk oda, hogy az emberek kénytelenek átgondolni a lakhatási feltételeiket és esetleg kisebb lakásba költözni?
– Egész biztosan, ez azonban nem olyan könnyű dolog. Itt üt vissza az, hogy Magyarországon nagyon magas a saját tulajdonú otthonok aránya és viszonylag kevés a bérlakás. Márpedig egy adás-vétel sokkal bonyolultabb folyamat, mint egy bérlemény-váltás. Az is nagy kérdés, hogy lenne-e egyáltalán vevő a most hirtelen piacra kerülő, energiatakarékosnak egyáltalán nem mondható lakásokra? És ha igen, milyen áron? És lenne-e egyáltalán kínálat a kisebb otthonokból?
– Kitolás a mostani rendelkezés azokkal, akik egyfajta fűtést (áramot) használnak?
– Mindenképpen. A mostani szabályozás azoknak kedvez, akik az energiafogyasztásukat meg tudják osztani több energiahordozó között. Azt azonban látni kell, hogy egy ilyen hirtelen meghozott rendelkezésnél igazán jó megoldás nincs, valakiknek az érdekét mindenképpen sérti bármilyen megoldás. A korábban elkerülendőnek említett kapkodás itt sem szül jó vért. A megoldás az átgondolt, hosszú távú felújítási politika lenne az állam részéről is – a célhoz illő eszközökkel, melyekkel hosszú távon tudnak tervezni a lakástulajdonosok. És igen, ezen ösztönzők között ott szerepelhetnének a piaci áru energiahordozók is. Ennek a hosszú távú felújítási koncepciónak kellett volna elkészülnie már évekkel ezelőtt.
– Ön szerint visszajöhet a Jancsi kályha és fatüzelés korszaka?
– A kapkodás egyik jele, hogy – az első hírek szerint – az emberek elkezdték felvásárolni a fatüzelésű kályhákat és a tűzifát. Persze, aki az utóbbi években nem épített kéményt a házára, annak ez sem megoldás… Fával fűteni azonban nem olcsó és igazán csak egy modern fűtőberendezéssel lesz nem környezetszennyező. Igen, reális veszély, hogy sokak számára az alternatívát a „fűtsünk, de bármivel” fogja jelenteni, ami jó iránynak a legkevésbé sem nevezhető…
