Egy, a Nature Communications tudományos folyóiratban megjelent friss tanulmány szerint az emberek agya öregedés jeleit mutatta a pandémia éveiben, függetlenül attól, hogy átestek-e a COVID-fertőzésen vagy sem.
A kutatást brit tudósok végezték a nottinghami egyetem vezetésével, akik a UK Biobank nevű, nagyméretű egészségügyi adatbázist használták fel. A vizsgálat során több mint 15 ezer olyan személy agyi képalkotó felvételeit elemezték, akikről már a világjárvány előtt rendelkezésre álltak MRI-adatok. Ezeket vetették össze a 2021-es és 2022-es években készült újabb felvételekkel – írta az NBC.
Megdöbbentő eredményre jutottak
„A pandémia alatt átlagosan 5,5 hónappal gyorsabban öregedett az emberek agya” – állapították meg. A változások különösen a szürkeállomány zsugorodásában és a feldolgozási sebesség, valamint a mentális rugalmasság csökkenésében voltak tetten érhetők.
„Az öregedés hatása a férfiaknál és a társadalmi-gazdasági szempontból hátrányosabb helyzetűeknél volt a legmarkánsabb” – mondta e-mailes nyilatkozatában a kutatás vezetője, Ali-Reza Mohammadi-Nejad, a Nottinghami Egyetem neuroimaging szakértője.
„Ez rávilágít arra, hogy az agy egészségét nem kizárólag a betegségek, hanem a szélesebb körű élettapasztalatok is alakítják.”
A nemek közti különbség elenyésző
A férfiak és nők közötti különbség ugyanakkor viszonylag csekély volt: az agyi öregedés ütemében mintegy 2,5 hónapos eltérés mutatkozott.
„Még nem tudjuk pontosan, miért, de ez összhangban van más kutatásokkal, amelyek szerint a férfiakat jobban érinthetik bizonyos típusú stressz vagy egészségügyi problémák” – tette hozzá Mohammadi-Nejad.
Az agy természetes öregedésével együtt jár a szürkeállomány csökkenése, ám ha ez túl korán következik be, memóriazavart és ítélőképességi problémákat okozhat. A kutatás ugyan nem bizonyítja, hogy ezeknél a résztvevőknél valóban kialakult volna kognitív deficit, de a jelek aggasztóak.
A tanulmány nem törekedett arra, hogy konkrét okokat azonosítson, de a kutatók szerint egyértelműen az életmódbeli és pszichológiai tényezők is szerepet játszottak.
„Valószínű, hogy a pandémiával kapcsolatos összesített tapasztalatok – beleértve a pszichológiai stresszt, a társadalmi elszigeteltséget, a mindennapi élet zavarait, a csökkent aktivitást és a rosszabb közérzetet – hozzájárultak a megfigyelt változásokhoz”
– magyarázta Mohammadi-Nejad.
A kutatás következő célja, hogy feltérképezze, vajon ezek a változások visszafordíthatók-e, és hogyan lehet az agy rugalmasságát növelni a jövőbeli stresszhelyzetekben.