Néhány nappal ezelőtt derült ki, hogy Bécs iskoláiban a muszlim gyermekek közel 39 százalékkal a legnagyobb vallási csoportot alkotják. Most a helyi városvezetés új tanulmánya váltott ki heves reakciókat.
A kutatás vezetője, Kenan Güngör az eredményeket „nagyon aggasztónak” nevezte – írta Heute. Különösen szembetűnő, hogy a vallás a muszlim fiatalok életében jóval nagyobb szerepet játszik, mint más csoportok esetében.
A síita muszlimok 73 százaléka, a szunnita muszlimok 68 százaléka vallotta magát nagyon vagy inkább vallásosnak. A katolikus fiatalok körében ez az arány 41 százalék, az ortodox keresztényeknél pedig 38 százalék volt. A kutatás során 1200, 14 és 21 év közötti fiatalt kérdeztek meg. A muszlim fiatalok 41 százaléka egyetértett azzal az állítással, miszerint vallásuk szabályai fontosabbak Ausztria törvényeinél. A keresztény fiatalok körében ezt 21 százalék mondta – számolt be róla a Die Presse.
A kutatás szerint a megkérdezett muszlim fiatalok 46 százaléka úgy gondolja, hogy a hit védelméért akár harcolni és meghalni is készen kell állni, míg a keresztények körében ezt az álláspontot 24 százalék osztotta. Az is kiderült a felmérésből, hogy a muszlim fiatalok 36 százaléka szerint mindenkinek vallásuk szabályai szerint kellene élnie, több mint felük pedig támogatná, hogy a muszlim nők nyilvános helyeken fejkendőt viseljenek.
A válaszadók 65 százaléka úgy véli, az iszlám előírásai az élet minden területére érvényesek, és azokat szigorúan követni kell. A kutatás vezetője szerint ebben jelentős szerepet játszik a közösségi és társadalmi nyomás. A demokrácia megítélésében is komoly eltérések mutatkoztak: míg az osztrákok 82 százaléka tartja a demokráciát a legjobb államformának, addig ez az arány a szírek körében 47, a csecseneknél 50, az afgánoknál pedig 61 százalék.
A kutatók hangsúlyozták, hogy a jelenség hátterében nemcsak vallási, hanem társadalmi és oktatási tényezők is állnak.
