Bár a város továbbra is ukrán ellenőrzés alatt áll, mindössze 24 kilométerre fekszik a frontvonaltól, és a mintegy 750 ezer lakos mindennapjait egyre intenzívebb orosz légitámadások határozzák meg.
Anna Holovcsenko informatikusként dolgozik a városban, de reggelei már nem a megszokott rutin szerint kezdődnek. Elmondása szerint egy hajnalon öt órakor siklóbombák robbanására ébredt, amelyek Zaporizzsja külvárosát találták el. Alig egy órával később újabb támadási hullám érkezett: drónok repültek át a háza felett, miközben az ukrán légvédelem megpróbálta megsemmisíteni őket. Miután világossá vált számára, hogy nem tud visszaaludni, egyszerűen munkába indult.
Az utóbbi időszakban orosz drónok és bombák számos civil célpontot értek el. Buszokat, benzinkutakat, iskolákat, kormányzati épületeket és lakóházakat is találatok értek. Anna szerint egy Shahed típusú drón nem messze az irodájától zuhant le, egy másik pedig egy kábelnek csapódott, ami internetkimaradást okozott. Mint fogalmazott, ez ma már „csak egy átlagos nap Zaporizzsjában”.
A város a Zaporizzsja régió közigazgatási központja. A régió nagy része orosz megszállás alatt áll, és itt található az Európa legnagyobb atomerőművének számító zaporizzsjai atomerőmű is, amely jelenleg szintén orosz ellenőrzés alatt van.
Óvóhelyen tartott ülés
A romló biztonsági helyzet miatt a városi tanács egy föld alatti óvóhelyen tartotta legutóbbi ülését. Regina Harchenko megbízott polgármester szerint az orosz támadások egyre inkább a civil lakosságot veszik célba. Elmondása szerint önkormányzati és magánbuszokat, személyautókat, lakóépületeket, sőt gyermekeket is értek támadások.
A városvezetés új óvóhelyek építését tervezi, emellett drónellenes hálókat telepítenek a legforgalmasabb helyszínekre, valamint robbanásbiztos védőfóliával látják el az iskolák, kórházak és középületek ablakait. Harchenko azt is elárulta, hogy ő maga is fél: időnként a lakása folyosóján, a padlón alszik, mert a hetedik emeleten él, és nincs saját bunkere.
Bár az ukrán hadsereg korábban sikeresen visszaszorította az orosz erőket a város közeléből, a támadások intenzitása ennek ellenére fokozódott. Ennek egyik oka, hogy az orosz hadsereg egyre nagyobb számban vet be első személyű, úgynevezett FPV-drónokat, amelyek korábban nem tudták elérni Zaporizzsját.
Forradalmi technológiai változások
Sam Cranny-Evans, a londoni Royal United Services Institute elemzője szerint az orosz hadsereg új taktikát alkalmaz. Nagyobb hatótávolságú „anyadrónok” szállítanak kisebb támadó drónokat, amelyek később különválnak és önállóan csapnak le célpontokra. Emellett úgynevezett mesh hálózati technológiát is használnak, amely lehetővé teszi, hogy a drónok egymás között továbbítsák a rádiójeleket, így nehezebben zavarhatók és nagyobb távolságra is bevethetők.
A szakértő szerint az is szerepet játszhat a támadások sikerességében, hogy az ukrán elektronikai hadviselés kapacitásainak egy részét más frontszakaszokra csoportosították át, miközben az orosz erők nagyobb koncentrációban jelentek meg Zaporizzsja térségében.
A helyi hatóságok szerint csak június utolsó hetében 884 orosz drónt semmisítettek meg vagy térítettek el a város környékén. Ennek ellenére a fenyegetés folyamatos, és a lakosság nap mint nap együtt él a támadások veszélyével.
Sokan mégsem akarják elhagyni otthonukat
Anna Holovcsenko szerint bár megfordult a fejében a költözés gondolata, nem szeretné, ha Zaporizzsja is azoknak a városoknak a sorsára jutna, amelyeket a háború teljesen elpusztított.
„Van ételünk és üzemanyagunk. Miért mennék el? Talán nem vagyok az a könnyen megijedő típus” – mondta, hozzátéve, hogy a város lakói most leginkább arra koncentrálnak, hogy biztonságban maradjanak és túléljék a háborút, amíg el nem jön a béke – írja a BBC.
