Izgalmasnak ígérkezik az amerikai választások, miután mindössze néhány százezer szavazón múlhat az, hogy a demokraták vagy a republikánusok jelöltje kerül ki győztesen. Donald Trump és Kamala Harris a választás megnyeréséhez szükséges 270 elektori szavazat megszerzéséért fog küzdeni az elkövetkezendő órákban. De ha az 538 megszerezhető szavazatból mindketten 269-et kapnak, az azt jelenti, hogy a választás döntetlen lesz – hívta fel mindenki figyelmét a SkyNews.
Mi történik
Mielőtt erre rátérnénk, néhány dolgot tudnod kell a választási rendszerről. Az amerikaiak valójában nem szavaznak közvetlenül arra, hogy kit szeretnének elnöknek és alelnöknek. Ehelyett „elektorokra” szavaznak, akik támogatják az általuk választott jelöltet s szavaznak az elnökre. Az Egyesült Államokban 50 állam van, az elektorok száma pedig az alapján változik, hogy mekkora az egyes államoknak a lakossága. A közel 40 milliós Kaliforniának például 54 elektora van, míg a mintegy 762 ezeres Észak-Dakotának csak három. Összesen 538 elektor van. Azaz 270 elektorral lehet megnyerni a szavazást.
Páros szavazategyenlőség esetén a következő elnök és alelnök személyéről szóló döntést kiveszik a nyilvánosság kezéből. Technikailag az is lehetséges, hogy a szavazatok három vagy több jelölt között oszlanak meg annyira, hogy egyikük sem kap többséget. Az azonban hihetetlenül ritka, hogy a két vezető párton kívül bármelyik jelölt versenyképes legyen a választásokon. Ha senki sem kapja meg a szükséges 270 szavazatot, akkor az elnököt a képviselőház választja meg az úgynevezett kollektív szavazáson. A képviselőház, amely az amerikai kongresszus alsóháza, 435 képviselőből áll, mind az 50 államból.
Jelen pillanatban a képviselőházban a republikánusok adják a stabil többséget.
A kollektív szavazáson azonban minden egyes állam képviselői egy közös szavazatot kapnak. Vagyis összesen 50 voks érkezik be. Amelyik jelölt 26 vagy több szavazatot kap, az lesz az elnök. A nyilvános szavazással ellentétben, ahol az elnök és az alelnök személyéről együtt döntenek, az alelnököt a 100 szenátorból álló szenátus külön szavazással választja meg. Ez azt jelenti, hogy elméletileg egy esetleges választáson a politikai spektrum ellentétes oldaláról származó elnök és alelnök is hivatalba léphet.
Erre a választásra január elejéig azonban nem kerülne sor. Ennek oka, hogy az elektorok csak december 17-én adják le a szavazataikat, amiket január 6-án számolnak meg a kongresszusban. Ekkor választják meg hivatalosan az elnököt is, aki január 20-án lép hivatalba.
De mi van egy második döntetlen esetén?
Az államok páros száma azt jelenti, hogy igen, elméletileg lehet még egy döntetlen. Ha a képviselőházban döntetlen az elnökválasztás, a szavazást addig ismétlik, amíg az egyik jelölt meg nem szerzi a többséget. De ha a beiktatás napjáig nincs győztes, akkor a szenátus által megválasztott alelnök lép hivatalba.
Természetesen az alelnöki szavazáson is lehet szavazategyenlőség, ami azt jelentené, hogy a beiktatás napjától a házelnök tölti be az elnöki tisztséget, amíg nem születik megállapodás az elnök vagy az alelnök személyéről. A következő a sorban a szenátus ideiglenes elnöke, vagy egy kabineti tisztviselő lenne.
Volt valaha is döntetlen?
Amerika negyedik választásán, az 1800-as években olyannyira problémás volt az eredmény, hogy kénytelenek voltak megváltoztatni a szabályokat. A gond az volt, hogy senki se indult az alelnöki tisztségért. Így a legtöbb szavazatot nyerő lett az elnök, a második pedig az alelnök. Az elektoroknak ekkoriban egyenként két szavazatuk volt, amikor megszámolták a szavazatokat, kiderült, hogy Thomas Jefferson és Aaron Burr, akik ugyanahhoz a párthoz tartoztak, egyenlő szavazatot zsebeltek bel.
Ahogy a közvélemény, úgy a kongresszus sem tudta eldönteni, kit akar az elnöki székbe, így végül 36 szavazat kellett ahhoz, hogy Jefferson győzzön. A következő választásra a kongresszus bevezette a 12. módosítást, amely arra utasította az elektorokat, hogy egy szavazatot adjanak le az elnökre és egy másodikat az alelnökre. Bár ezzel csökkent az esélye annak, hogy újabb holtverseny alakuljon ki, a bravúrt mégis sikerült megismételni 1825-ben. Ekkor négy jelölt osztozott az elektori szavazatokon. Andrew Jackson kapta messze a legtöbb szavazatot, de nem a szükséges többséget. Ellentmondásos módon riválisát, John Quincy Adamset választotta meg a Kongresszus a következő elnöknek.
