Egyre több budapesti lakos panaszkodik a beltéri csomagautomaták előtereinek állapotára. A nap 24 órájában nyitva tartó helyiségek egy részét ugyanis hajléktalan emberek használják életvitelszerűen. Ez több helyen higiéniai és biztonsági problémákat okoz – írja a Blikk.
A jelenség több kerületben is visszatérő gondot jelent. A VII. kerületi Rózsa utcában, a XIII. kerületben, valamint a VIII. kerületi Fiumei úton található automaták környékéről is érkeztek lakossági panaszok. A környéken élők elsősorban a kellemetlen szagokra, a szennyezett környezetre és arra panaszkodnak, hogy az automatákhoz sokszor nehezen lehet hozzáférni.
A Rózsa utca 9/A szám alatt található helyiség ügyében Erzsébetváros Önkormányzata közölte: az ingatlant kezelő EVIN Zrt. még 2024-ben adta bérbe az automatát üzemeltető vállalkozásnak. A bérlő többször jelezte, hogy illetéktelenek rendszeresen feltörik és elfoglalják a helyiséget. Bár több biztonsági intézkedést is bevezettek, ezek nem hoztak tartós eredményt, ezért a vállalkozás végül úgy döntött, visszaadja az ingatlant. Az önkormányzat jelenleg dolgozik a helyiség visszavételén.
Az Erzsébetvárosi Rendészeti Igazgatóság szerint hivatalos lakossági bejelentés ugyan nem érkezett hozzájuk, járőreik azonban rendszeresen ellenőrzik a területet. Hangsúlyozták, hogy jogszabályi felhatalmazás hiányában csak közterületen vagy önkormányzati tulajdonú helyiségekben intézkedhetnek, magánterületen a rendőrség jogosult eljárni. Az önkormányzat közölte, hogy a rendőrséggel, a Hajléktalanügyi Kerekasztallal és az utcai szociális szolgálatokkal együttműködve próbálják kezelni a problémát. Ugyanakkor külön szabályozást egyelőre nem terveznek.
A VIII. kerületi Fiumei úton működő csomagkiadó helyiséggel kapcsolatban a Józsefvárosi Önkormányzat arra hívta fel a figyelmet, hogy magáncég által üzemeltetett ingatlanról van szó, így elsődlegesen az üzemeltető felel a rend fenntartásáért. Hozzátették, hogy hozzájuk eddig nem érkezett hivatalos panasz, ugyanakkor a sajtómegkeresés nyomán célzott ellenőrzést rendeltek el.
A kerület vezetése szerint az ilyen helyiségek bárki számára hozzáférhetők, ezért bizonyos esetekben a közterület-felügyeletről szóló jogszabályok is alkalmazhatók. Ugyanakkor az életvitelszerű ott-tartózkodás megszüntetésére önmagában a közterület-felügyeletnek nincs hatásköre. A munkatársak felszólíthatják az érintetteket a jogsértő magatartás megszüntetésére, illetve értesíthetik a rendőrséget vagy a szociális ellátórendszer szereplőit.
Józsefváros szerint a probléma nem egyetlen kerületet érint, hanem fővárosi, sőt országos jelenség, amelynek kezelése szélesebb körű szociális összefogást igényel.
A XIII. kerület önkormányzata szintén kapott már lakossági jelzéseket hasonló ügyekben. Tájékoztatásuk szerint mivel magánvállalkozások által működtetett helyszínekről van szó, nincs intézkedési jogkörük. A panaszokat ugyanakkor minden esetben továbbítják az érintett cégek felé. Egy konkrét esetben a társasház közös képviselőjével is felvették a kapcsolatot, aki jelezte: a következő közgyűlésen napirendre kerülhet az üzlethelyiség biztonságosabb lezárása.
A Blikk megkereste a GLS-t is, amely részletesen ismertette a beltéri automaták működtetésének szabályait. A vállalat szerint a helyiségek takarítása, üzemeltetése és védelme minden esetben a bérbeadó feladata. A GLS saját kamerarendszert működtet automatáinál, emellett partnereik többsége is rendelkezik kamerás megfigyeléssel.
A futárszolgálat közlése szerint alapkövetelmény a beléptetőrendszer alkalmazása, például az SMS-kóddal történő éjszakai nyitás, illetve bizonyos helyszíneken az élőerős őrzés biztosítása. Ha bejelentés érkezik arról, hogy az automaták az ott tartózkodók miatt nem használhatók, a társaság haladéktalanul felveszi a kapcsolatot az üzemeltetővel, szükség esetén takarítást rendel el, ellenőrzi a beléptetőrendszert, vagy kezdeményezi a hatóságok bevonását.
A GLS ugyanakkor jelezte: a jelenlegi előírások mellett egyelőre nem tervez további szigorításokat a beléptetési rendszerben.
