A Pentagon hónapok óta folyamatosan csoportosítja át azokat a csapatokat és fegyverrendszereket, amelyek szükségesek lennének ahhoz, hogy az Egyesült Államok katonai támadást indítson Kuba ellen – már csak Donald Trump végső jóváhagyására várnak.
Az amerikai elnök korábban már felvetette a sziget inváziójának lehetőségét, miután a gazdasági és politikai nyomásgyakorlás nem vezetett a kommunista kormány megbuktatásához. A térségben felhalmozott amerikai haditengerészeti erő lehetővé tenné, hogy Washington szinte azonnal katonai akciót indítson – írta a Politico.
Egyre nagyobb az Amerika katonai jelenléte Kuba közelében
Az amerikai hadsereg térségbe vezényelt hadihajói és egységei akár célzott rakétacsapásokat vagy a kubai vezetés elleni akciót is lehetővé tehetnek, ami újabb nemzetközi konfliktusba sodorhatja az Egyesült Államokat.
Marco Rubio külügyminiszter szerdán, egy teljes kabinetülésen úgy fogalmazott: Kuba „komoly bajban van”. Szerinte „egy bukott állam jelenléte mindössze 90 mérföldre az amerikai partoktól nemzetbiztonsági fenyegetést jelent az Egyesült Államok számára”.
Az Egyesült Államok továbbra is jelentős haditengerészeti erőt tart a Karib-térségben, ami szakértők szerint lehetővé tenné egy gyors katonai fellépés megindítását Kuba ellen is. Bár az amerikai flotta kisebb, mint januárban volt – amikor Washington elfogta Nicolás Madurót – a térségben még mindig komoly katonai jelenlét tapasztalható.
Májusban érkezett meg a Karib-tengerre a USS Nimitz repülőgép-hordozó harccsoport, több rakétás rombolóval és cirkálóval együtt. Ezek a hadihajók képesek precíziós csapásokat mérni szárazföldi célpontokra. Emellett amerikai drónok és felderítő repülőgépek hónapok óta figyelik Kuba légterét a nyilvánosan elérhető repülési adatok szerint.
Nő a feszültség az USA hadseregén belül
Virginia partjainál újabb amerikai egységek készülnek bevetésre: a USS Kearsarge fedélzetén mintegy 2500 tengerészgyalogos tartózkodik. Elemzők szerint az amerikai jelenlét egyszerre szolgál erődemonstrációként és elrettentésként, ugyanakkor szükség esetén támadó műveletekre is alkalmas lehet.
A USS Nimitz érkezése ráadásul egybeesett azzal, hogy Washington vádat emelt Raúl Castro ellen. Közben a Pentagon számára egyre nagyobb gondot okoznak az elhúzódó küldetések: több hadihajó már közel tíz hónapja teljesít szolgálatot. A katonák és a tengerészgyalogosok hónapokkal tovább maradnak távol családjuktól, miközben az amerikai haditengerészet egyszerre több térségben is aktív.
Joe Plenzler nyugalmazott tengerészgyalogos tiszt szerint ez hosszú távon a hadsereg megtartóerejét is gyengítheti, mert egyre nehezebb rávenni a katonák családjait arra, hogy újra vállalják ezt az életformát.
„Az ember nem könnyű életre szerződik, mindenki tudja, hogy egy küldetés kiszámíthatatlan lehet. De amikor a bevetések ennyire elhúzódnak, az már a családokra és a megtartásra is hatással van. Egy idő után egyre nehezebb meggyőzni a családot arról, hogy újra vállalják ezt az életet” – fogalmazott Plenzler.
