Hogyan érinti a gyakorlatban a státusztörvény azokat a pedagógusokat, akik a jogviszonyváltást nem utasították vissza – ezt taglalja részletesen az Index írása.
Mint emlékezetes, az Országgyűlés, a csak ’státusztörvényként’ emlegetett, pedagógusok új életpályájáról szóló törvényt július 4-én fogadta el, de a tegnapi napon lépett életbe.
Januártól 32,2 százalékkal emelkedett a pedagógus-átlagbér. Az új bérsávok szerint januártól a havi illetmény nem lehet kevesebb
- Pedagógus I. besorolás esetén 538 000 forintnál
- Pedagógus II. kategóriában 555 000 forintnál
- Mesterpedagógusnál 630 000 forintnál
- Kutatótanár esetében pedig 750 000 forintnál
Az illetmény pontos összegét több szempont alapján határozzák meg, ilyen a szakmai gyakorlati idő, az iskolai végzettség, a szakképzettség, az idegen nyelv ismerete, a többletfeladatok mértéke, a fenntartó vagy a köznevelésért felelős miniszter által adott elismerés megléte, a munkáltató rendelkezésére bocsátott forrás összege, a pedagógus által oktatott tárgyak száma, valamint az is, hogy mennyire van hiány egy adott területen.
Mindemellett több szabadságot kapnak a tanárok, de át is lehet őket vezényelni, egy másik intézménybe.
A tanév pedig akár egy hónappal is meghosszabbítható. Erre akkor nyílik lehetőség, ha tanév közben merül fel valamilyen el nem hárítható ok, ami miatt a tanítás országosan ellehetetlenül, és ebből következően nem valósul meg a 180 tanítási nap – – írja az Index.
A törvényben meghatározták azt is, hogy a Nemzeti Pedagógus Kar az állami és önkormányzati fenntartású köznevelési intézményekben köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló pedagógusok önkormányzattal rendelkező köztestülete. A kar kötelező tagsági jogviszony alapján működik.