Hatvanhat halálos ítélettel, egy tízéves börtönbüntetéssel és négy felmentéssel zárult nemrég egy katonai bírósági per a Kongói Demokratikus Köztársaságban, adta hírül a Kronen Zeitung.
Összesen 71 katona állt bíróság elé. A lázadókkal vívott heves harcok idején, a Burundival, Ruandával és Ugandával közös határ mentén tagadták meg a parancsot, majd futásnak eredtek.
A hadsereg „gyáva” katonákról beszélt, és azzal védte az eljárást, hogy az Észak- és Dél-Kivu tartományban tartó harcok miatt meg kell erősítenie a fegyelmet a saját soraiban. Nem ez az első ilyen ítélet: októberben 27 katonát ítéltek halálra hasonló vádak miatt.
A kongói hadsereg évek óta fegyelmezetlenséggel, rossz felszereléssel és alacsony morállal küzd. Ennek is köszönhető, hogy az M23 lázadócsoport és a vele szövetséges helyi milíciák, bár kevesebben vannak, az elmúlt években többször súlyos vereséget mértek a kormányerőkre.
A lázadók mögött ugyanakkor a szomszédos Ruanda áll, amely katonákkal, kiképzéssel, felderítéssel, fegyverekkel és katonai koordinációval segíti őket. Az ENSZ azt is dokumentálta, hogy ruandai egységek közvetlenül is részt vettek a harcokban. Kigali tagadja, hogy támogatná a lázadókat.
Az ország 2024 márciusában, húszéves moratórium után vezette be újra a halálbüntetést, hivatalosan többek között azért, hogy megbüntethesse a hadseregen belüli árulókat. A lépést emberi jogi szervezetek élesen bírálják.
2025 eleje óta már 381 katonát ítéltek halálra, ítéletet azonban a visszaállítás óta még egyszer sem hajtottak végre.
