A divatipar óriásai gigaprofitra tesznek szert az eladatlan ruhákon is. Az úgynevezett fast fashion termékek akkor is szépen hoznak a konyhára Franciaországban, ha nem kellenek senkinek – írja a hvg.hu. A polcokon maradt ruhaneműket a nagy cégek eladományozzák, ezek után pedig Franciaországban gyakran több adókedvezmény jár, mint azok gyártási költsége.
A folyamat mértékét jelzi, hogy a jótékonysági szervezetek gyakran tonnaszám semmisítik meg az adományokat, olyan nagy mennyiség érkezik be hozzájuk. A ruházati cégeket ez persze a legkevésbé sem érdekli. Több millió euró közpénzt nyernek azzal, hogy több ruhát gyártatnak, mint amennyit el tudnának adni.
A vállalatok egy kiskaput használnak ki. Franciaországban az ilyen cégek 60 százalékos adókedvezményt kapnak akkor, ha az el nem adott termékeiket jótékonysági szervezeteknek adják. Immár egy új, eddig nem létező piac alakult ki, az eladatlan árukat erre szakosodott közvetítők jutattják el a jótékonysági szervezetekhez.
A Decathlon például Franciaországban a legutóbbi lezárt üzleti évben 700 ezer euró adókedvezményt kapott. Ennek oka, hogy 1,2 millió euró értékű eladatlan cikket adományozott el. Persze az nem lenne baj, hogy az adományozást ösztönzi az állam. De a Shein gyakorlata már kérdéseket vet fel. Miután például egy valójában kevesebb, mint egy euróért gyártott nadrágból 7 euró 20 cent adóvisszatérítést kap. Ehhez mindössze annyit kell tennie, hogy 12 euróért hirdetve nem adja el, hanem inkább eladományozza.
Még tovább fejlesztette ezt a modellt a Kiabi. E cég egy év alatt legalább 5,6 millió eladatlan ruhát termelt. Ezeket továbbadta egy papíron jótékonysági szervezetnek, amelyet részben saját maga hozott létre. Így vette igénybe az adókedvezményt, a kvázi saját magának történő adakozás után.
Az eladatlan és eladományozott ruhák mennyisége egyre nagyobb problémát okoz. A Vöröskereszt egyik francia központjában például már kénytelenek voltak kidobni az adományokat és korlátozták a befogadható ruhaneműk mennyiségét is. Egy jótékonysági szervezet 8 ezer eurót költött arra, hogy megsemmisítsen tíz tonna adományként beérkezett ruhát. Holott a megsemmisítést a ruhaipari cégeknek kellene finanszírozni, azonban a kiskapu használatával ezt el tudják kerülni. Ennek tükrében még inkább elgondolkodtató, hogy a ruházati ipar globálisan a környezetkárosító gázok nagyjából 8 százalékának kibocsátásért felel.
