György Péter 1954-ben született, és egész pályafutását a kortárs művészet, az avantgárd és a médiaelmélet kutatásának szentelte. Az ELTE-n végzett magyar–történelem–esztétika szakon, szakdolgozatát és későbbi disszertációját is a magyar avantgárd témájában írta. Első monográfiáját az Európai Iskoláról Pataki Gáborral közösen publikálta.
1989 után részt vett az ELTE BTK média szakának megalapításában, és tanított a New York-i New School for Social Research-ben is. 2005-ben lett az MTA doktora, DSc-dolgozatában a múzeumelmélet filozófiai kérdéseit vizsgálta. 2006-ban habilitált az ELTE-n, az elmúlt években pedig számos tanulmányt és könyvet írt a múzeumok szerepéről, több műve idegen nyelven is megjelent.
Legismertebb kötetei közé tartozik
- Az Európai Iskola,
- A Média és a Művészet találkozása a boncasztalon,
- A Kalinyingrád-paradigma,
- valamint a személyes hangvételű Apám helyett az apja
- és a Lépcsőházi katarzis.
György Péter többszáz kritikát publikált, rendszeresen írt az Élet és Irodalom hasábjaira.
2014-ben, amikor politikai nyomásra eltávolították az Origo főszerkesztőjét, Sáling Gergőt, György Péter – aki hosszú ideje kötődött a laphoz – nyilvánosan bejelentette távozását. Akkor így fogalmazott: „elmondhatatlan aggodalom van bennem a magyar online újságírók iránt”.
György Péter aktívan részt vett a média- és kommunikációs képzések felsőoktatási rendszerének kialakításában, és vezetője volt az ELTE Filozófia Doktori Iskoláján belül működő Film-, Média- és Kultúraelméleti Doktori Programnak.
Nemzetközi konferenciák rendszeres előadója volt, többek között New Yorkban, Londonban, Párizsban, Moszkvában és Kolozsváron is tartott előadásokat.
Tavaly, 70. születésnapja alkalmából Jánossy Lajos így írt róla a Literán:
„György Péter még annak a kultúrának a jelese, amelynek rangot az alanyi jogon kiküzdött tudás, és (…) annak átadása iránti tisztelet adta.”
