Bár öt év alatt csaknem megduplázódott a magyar mediánbér – a 2023 végén mért nettó kereset 363 ezer forint volt –, az életszínvonalban ezt igen kevesen érzik. A legfrissebb adatok szerint a keresetek vásárlóereje csupán 20 százalékkal emelkedett 2020 óta, az infláció ugyanis elvitte a növekmény zömét – írja a Pénzcentrum.
A fizetések megoszlása alapján egyre látványosabb a társadalmi szakadék. A legrosszabbul keresők nettó jövedelme alig éri el a 183 ezer forintot, míg a felső 20 százalék már havi nettó egymillió forint fölött keres. A „középosztály” alsó határa körülbelül nettó 364 ezer forintnál húzódik, míg a jómódúak közé 494 ezer forint feletti jövedelemmel lehet tartozni.
A legcsekélyebb keresetűek jövedelme mindössze 9,4 százalékkal nőtt tavaly év végén. Szakértők szerint a minimálbérek emelése csökkentette ugyan a bérszakadék szélességét, de érdemi változást csak lassan hozhat. Ráadásul a statisztikák torzíthatnak is: például a nyugdíjasok fogyasztását nem súlyozzák megfelelően, pedig a lakosság harmadát ők teszik ki.
Hornyák József (Portfolio) és Molnár László (GKI) is hangsúlyozzák: az átlagbérek mögötti valóság sokkal árnyaltabb. A vállalati vezetők, diplomások jövedelmei húzzák felfelé a statisztikákat, miközben a többség stagnáló vásárlóerővel küzd. Az árak emelkedése – különösen az alapvető termékek esetében – tovább rontja a helyzetet.
