„Őszintén szólva a 2050-re és az azt követő évekre vonatkozó előrejelzések között nem láttam olyat, amely szerint a klímasemlegességet atomenergia nélkül el lehetne érni” – jegyezte meg Šefčovič biztos az ENSZ New York-i közgyűlésének margóján a Welt című lap szerint. Az atomenergia ellenzői körében ez a kijelentés természetesen felháborodást váltott ki.
Az 57 éves szlovák politikus augusztusban vette át a legjobban fizetett – és a globális felmelegedés szempontjából talán legfontosabb –, az európai zöld megállapodásért felelős uniós biztos pozícióját a holland Frans Timmermanstól. Utóbbi azért hagyta el az EU fővárosát, hogy a szociáldemokraták (PvdA) és a zöld párt (GroenLinks) közös listáján miniszterelnök-jelöltként indulhasson hazájában a parlamenti választásokon.
„Láthatjuk, hogy néhány uniós tagország az utóbbi időben új atomerőművek építésébe fektet be” – fejtette ki álláspontját Šefčovič, aki legalább minden országnak meghagyná a döntés szabadságát. – „Az adott kormányok szuverén döntése, hogy milyen energiaforrásokat kíván használni” – nyilatkozta. – Azt is elmondta, úgy látja, a kis reaktorok fejlesztése iránt is nagy gazdasági érdeklődés mutatkozik. Minden aggodalom ellenére valódi lehetőségnek tartja a jövőre nézve a mini-atomerőműveket, amelyekből Emmanuel Macron francia elnök több száz darabot akar a nemzetre erőltetni.
Mindeközben – Macron nyomdokaiba lépve – Olaszország is visszatér az atomenergiához. Giorgia Meloni miniszterelnök mindössze hét hónapon belül be akarja mutatni ennek ütemtervét. „Nincs vesztegetni való időnk. Egyértelmű cél kell, hogy legyen a tiszta és biztonságos energiatermeléshez való visszatérés az új generációs nukleáris technológiával” – mondta Matteo Salvini, infrastrukturális miniszter.
Maroš Šefčovič hozzáállásával azonban nem mindenki ért egyet. „Ez tökéletesen beleillik az Európai Unió atombarát vonalába, amely az atomenergiát zöldnek és így támogatásra érdemesnek minősíti, ahelyett, hogy valódi ökológiai fordulatot kezdeményezne” – háborog a krone at. a GLOBAL 2000 szakértőjét, a bécsi Dr. Reinhard Uhrigot idézve.
