ACNEWS

Ez a világ legbizarrabb húsvéti szokása

Fotó: Illusztráció / Pixabay
Fotó: Illusztráció / Pixabay
Ha furcsán nézel, amikor valaki leharapja a húsvéti csokinyúl fejét, most lesz csak igazán teljes a döbbeneted.
Hirdetés
Ad image

Norvégiában a húsvét nemcsak a csokoládéról és a síelésről szól, hanem a brutális gyilkosságokról is. A „húsvéti krimi” (norvégul: påskekrim) minden évben – jogosan – felkerül a világ legkülönösebb ünnepi hagyományait összegző listákra. Kevés olyan nemzet akad ugyanis, amelynek tagjai Jézus feltámadását bűnügyi regények és gyilkossági történetek társaságában ünnepelné – írja a visitnorway.com.

A komor, skandináv környezetbe ágyazott krimik – más néven nordic noir – világszerte hatalmas rajongótábort tudhatnak magukénak. A műfaj ismert alakjai, mint Jo Nesbø vagy Anne Holt, könyveikkel meghódították a nemzetközi könyvpiacot. Ám az a tény, hogy Norvégiában éppen húsvétkor irányul a legnagyobb figyelem a gyilkosságok irányába, már más tészta. Ez ugyanis a világon egyedülálló, kizárólag norvég jelenség.

De miért éppen húsvétkor vágynak a norvégok véres történetekre?

A válaszért közel száz évet kell visszautaznunk az időben, egészen 1923 februárjáig. Ekkor két fiatal, pénzszűkében lévő norvég író, Nordahl Grieg és Nils Lie úgy döntöttek, hogy papírra vetnek egy krimit. A Gyldendal kiadó tüstént lecsapott az ötletre, és húsvét előtti vasárnap, az Aftenposten című napilap címlapján cikket jelentettek meg az új könyv címével: „Tegnap éjjel kirabolták a Bergeni vonatot”.

Az olvasók sokáig nem jöttek rá, hogy ez csupán egy jól időzített reklámfogás. Ők ugyanis azt gondolták, valóban megtörtént a vonatrablás. A kampány hatalmas szenzációt keltett, a könyv pedig rövid idő alatt bestsellerré vált. Sokan ezt tartják az első igazi húsvéti kriminek, és a tradíció megszületése pillanatának.

„A húsvét talán az egyetlen ünnep, amikor az emberek tömegesen utaznak a hegyekbe vagy éppen a tengerpartra. Véres krimiket lapoznak, síelnek, narancsot majszolnak és csokival fojtják le az élvezeteket” – magyarázza Bjarne Buset, norvég szerző.

A hosszúra nyúló húsvéti munkaszünet is hozzájárult a hagyomány megszilárdulásához. „Kevés országban van ilyen. A munkaszüneti napokon az embereknek végre jut ideje az olvasásra. És mi máshoz nyúlnának ilyenkor, mint egy szaftos gyilkossághoz?” – mondja Buset.

Facebook
Twitter
Reddit
Telegram
Email
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Elindult az ACNews YouTube csatornája!

Mi vár rád a csatornánkon? Izgalmas, folyamatosan frissülő tartalmak, sztárinterjúk és aranyos kiskutyák!