Tévhit, hogy a nyugdíj összegét az utolsó néhány év fizetése alapján állapítják meg; a valóságban az 1988 óta szerzett összes bejelentett jövedelem és az elismert szolgálati idő határozza meg a leendő járandóságot – írta a Haszon.hu portál.
A Bankmonitor összefoglalója szerint a magyar nyugdíjszámítás jóval összetettebb annál, mint hogy csak a nyugdíjba vonulás előtti néhány év keresete számítana. A jelenlegi szabályok szerint az induló nyugdíj összegét az 1988 óta megszerzett, járulékalapot képező keresetek és a szolgálati idő hossza határozza meg.
A számítás első lépése az életpálya havi nettó átlagkeresetének meghatározása. A régebbi béreket valorizációval igazítják a mai kereseti szintekhez, hogy ne torzítsák lefelé az átlagot. A kiemelkedően magas jövedelmeknél ugyanakkor degressziót alkalmaznak, vagyis egy bizonyos szint felett már nem a teljes kereset számít bele.
A másik fontos tényező a szolgálati idő. Harminc év után 68, negyven év után 80, ötven év után pedig 100 százalékos szorzó jár. Bizonyos ellátások, például a táppénz, a GYES vagy az ápolási díj időszaka is beleszámíthat.
A szakértők szerint azért is érdemes időben tervezni, mert a nyugdíjak az inflációkövető emelések ellenére is lemaradhatnak az aktív bérek növekedésétől. Ezért már a harmincas-negyvenes években célszerű felmérni a várható állami nyugdíjat, és szükség esetén elkezdeni az öngondoskodást.
