A nagyhatalmak sokáig kevés érdeklődést mutattak a hatalmas, de ritkán lakott terület iránt, amelyet ráadásul egy irdatlan jégtakaró is borít. Ez csak a második világháború alatt változott meg. Dániát a nácik megszállták, az USA pedig átvette Grönland ellátását, és katonákat állomásoztatott ott.
A háború után az amerikaiak ott maradtak, és megépítették a Thule katonai repülőteret (ma: Pituffik űrbázis), amely fontos szerepet játszott a hidegháborúban. Az USA B-52-es nagy hatótávolságú bombázókat és egy korai előrejelző rendszert állomásoztatott egy szovjet atomcsapás esetére.
Grönland az Északi-sarkvidék kapuja
Számos oka van annak, hogy Grönland egyre fontosabbá válik. A Nyugat és az atomhatalom Oroszország közötti kapcsolatok most rosszabbak, mint a Szovjetunió vége óta bármikor. A sziget stratégiai elhelyezkedése miatt az Északi-sarkvidék kapuja.
A globális felmelegedés új hajózási útvonalakat hoz létre a Jeges-tengeren. Különösen Kína mutat érdeklődést egy Európába és Észak-Amerikába vezető „sarkvidéki selyemút” iránt. Oroszország pedig új igényeket jelentett be a Jeges-tengeren, különösen az Ukrajna elleni támadás előtt, többek között Grönland közelében – írja a Blick.
Arany, ritka fémek és nyersolaj
A grönlandi jég alatt hatalmas ásványkincsek vannak. Az arany, platina, réz és vas mellett ritkaföldfémek is. Ezekre például akkumulátorok építéséhez van szükség, és fontos szerepet játszanak az energetikai átállásban. Ma Kína uralja e tekintetben a világpiacot. Ez komoly problémát jelent az amerikai technológiai vállalatok számára, különösen, ha kereskedelmi háborúra kerül sor Kínával.
És vannak olajlelőhelyek is a partoknál. Bár ezeket korábban veszteségesnek tartották, az éghajlatváltozás ezt felülírhatja. Az erőforrás-kitermelés környezetre gyakorolt következményei aligha érdekelnék Trumpot, ellentétben a dán kormánnyal.
A miniszterelnök függetlenséget akar
A grönlandiak felismerik szigetük fontosságát, és egyre magabiztosabbak. Múte Bourup Egede miniszterelnök függetlenséget akar Dániától. Az idei választásokon kiderül, mit gondol erről az 57 ezer lakos.
Egy dolog világos: Grönlandnak nagy lehetőségei lehetnek, de ma a sziget gazdaságilag Dániától függ. A koppenhágai kormány évente több mint 500 millió dollárt utal át a grönlandi fővárosba, Nuukba.
A következmény: ha Grönland valóban elszakad Dániától, új partnerre lesz szüksége. Az USA-hoz való további közeledés lenne a logikus következmény. Kétséges azonban, hogy ez elég lenne-e Trump álmainak kielégítésére.
Grönland a dán-norvég királyság szétetesse, 1814 óta tartozik Dániához. Földrajzilag Észak-Amerikához, politikailag a dán fennhatóság miatt Európához tartozik. Izlandtól a Dánia-szoros választja el. 1973 és 1984 között része volt az Európai Közösségnek, de egy 1982-es népszavazás után 1985. január 1-jén kilépett. A grönlandiak ennek ellenére továbbra is európai állampolgároknak minősülnek, azonban az európai választásokon nincs szavazati joguk.
