A rendkívül alacsony dunai vízállás miatt tervezett paksi fenékküszöb rövid távon segítheti a Paksi Atomerőmű hűtővízellátását, ám a WWF Magyarország szerint a folyó vízhiányának valódi okait nem képes megszüntetni.
A természetvédelmi szervezet úgy látja, hogy a műszaki beavatkozás szükséges lehet a jelenlegi helyzet kezelésére, ugyanakkor hosszabb távon a Duna vízgazdálkodásának átfogó átalakítására van szükség.
A WWF szerint a mostani vízhiány nem kizárólag az idei száraz időjárás következménye. A helyzet kialakulásában szerepet játszik a folyómeder hosszú évek óta tartó mélyülése, az árterek és a folyó közötti kapcsolat gyengülése, valamint az a vízgazdálkodási gyakorlat, amely sok esetben a víz gyors elvezetését helyezi előtérbe.
Ezek a folyamatok együtt növelik a Duna sérülékenységét az egyre gyakoribb alacsony vízállásokkal szemben – írja az AgroInform.
A fenékküszöb működésének lényege, hogy a műtárgy a felvízi oldalon megemeli a vízszintet. A WWF ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy ennek következményei az alvízi szakaszon is jelentkezhetnek.
A szervezet szerint fennáll annak a veszélye, hogy a víz visszatartása miatt egyes területeken tovább romolhat a kisvízi helyzet. Emellett fontos vizsgálni a beavatkozás hatását a hordalékmozgásra, az élővilág számára szükséges átjárhatóságra, valamint arra, hogy a műtárgy nem növeli-e az árvízi kockázatokat vagy a medermélyülést.
A WWF szerint a hosszú távú megoldás kulcsa a vízvisszatartás lehet. Az árhullámok idején érkező vízkészleteket nagyobb arányban kellene a tájban tartani, nem pedig gyorsan elvezetni.
Ez lenne a megoldás
Ebben fontos szerepet kaphatnak az árterek, mellékágak és holtágak, amelyek visszakapcsolása segítheti a természetes vízmegtartást. A szervezet szerint ezzel nemcsak a Duna ökológiai állapota javulhatna, hanem a felszín alatti vízkészletek utánpótlása is erősödne.
Az alacsony vízállás a Paksi Atomerőmű működésére is hatással van, hiszen az erőmű hűtővízét a Dunából nyeri. A WWF szerint ez rámutat arra, hogy a vízgazdálkodás és az energiabiztonság egyre szorosabban összefügg.
A szervezet úgy véli, hosszú távon az energiahatékonyság javítása, az energiatakarékosság és a megújuló energiaforrások nagyobb szerepe csökkentheti az olyan rendszerek sérülékenységét, amelyek erősen függnek egyetlen természeti erőforrástól vagy létesítménytől.
A WWF álláspontja szerint a paksi fenékküszöb szükséges lehet az aktuális helyzet kezelésére, de önmagában nem jelent megoldást a Duna problémáira. A szervezet szerint a folyómeder mélyülésének okait, a vízvisszatartás kérdését és az árterek állapotát egyszerre kell kezelni.
A klímaváltozás miatt várhatóan egyre gyakoribbak lesznek a hasonló szélsőséges helyzetek, ezért a természetvédők olyan hosszú távú stratégiát sürgetnek, amelyben a műszaki, energetikai, gazdasági és ökológiai szempontok egyaránt szerepet kapnak.
