Minden munkavállalónak érdemes tudni, hogy évi egyszer, minimum 14 egybefüggő napra mentesülhet a munkavégzés alól – szabadságként. De ebbe az időtartamba a hétvégi pihenőnapok is beleszámítanak. Ha a két ünnep közötti leállás idejére kiadja a munkáltató a munkavállaló szabadságát, azzal is eleget tehet ennek a szabálynak. Erre Nagy Dóra Ágnes, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője hívta fel a figyelmet – írta a mosthir.hu. Sokan azt sem tudják, ha a munkáltató nem tervezte meg időben és átgondoltan a fizetett távollétek kiadását, és a munkavállalónak nem maradt szabadsága, akkor őt a munkáltató éves kötelező leállásának idejére az állásidő szabályai szerinti díjazás illeti meg.
Pótszabadság jár a gyermek után
A munkáltatónak évi 7 nap alapszabadságot és a gyermekek után járó pótszabadságot, illetve a szülői szabadságot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni, maximum két részletben. Újabb speciális szabály, hogy a munkáltatónak van némi szabad mozgástere abban, hogyan lehet a tárgyévben ki nem adott szabadságokat átvinni a következő évre. Abban az esetben, ha a munkaviszony október 1-jén vagy azt követően kezdődött, a munkavállaló éves szabadságát a következő év március 31-ig lehet kiadni. Mi van akkor, ha a munkavállaló hosszabb betegség vagy szülési szabadság miatt nem tudja kivenni a szabadságait? Ebben az esetben az ok megszűnése után a felhalmozódott szabikat 60 napon belül kell kiadni számára – írja a Penzcentrum.hu.
Fontos változás 2025-től
Eddig is létezett egy speciális pótszabadság, amit az újdonsült édesapák vehetnek igénybe. Gyermekük születése után illeti meg őket 10 nap apasági szabadság. Ugyanakkor 2025. január 1-től fontos változás, hogy ennek kivételére a születés után nem kettő, hanem négy hónapon belül lesz lehetőségük. Újabb fontos változás, hogy a gyermek 3 éves koráig járó 44 munkanap szülői szabadságot nem kötelező a tárgyévben kiadni. És nem kell arányosítani őket az év közben kezdődő munkaviszony esetében.
