Kovács Zsolt miniszteri biztos felszólalt az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége éves konferenciáján, ahol bevezetőjében elmondta, hogy a magyar lakosság öngondoskodási céljai elsősorban a saját lakóingatlan megvásárlására irányulnak, míg a nyugdíjcélú pénztári és életbiztosítási megtakarítások európai viszonylatban alacsonynak tekinthetők – írta meg a Világgazdaság.
A kormány tervei alapján 2025-ben – csak ebben az évben – adómentesen feltörhetők lesznek az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások azzal a feltétellel, hogy a pénzösszeget lakáscélra kell fordítani. A cél teljesülése esetén a korábbi adójóváírások büntetéssel emelt összegének visszafizetése elkerülhető lesz a pénztári tagok számára. A magánnyugdíjpénztári megtakarítások, a nyugdíjbiztosítások és a nyugdíj-előtakarékossági számlák egyenlege nem lesz hozzáférhető (negatív adóvonatkozások nélkül) lakáscélú felhasználásra. A lakáscélú felhasználás lehet vásárlás, felújítás vagy korábbi lakáshitel törlesztése is.
A kormány arra számít, hogy a döntés eredményeként körülbelül 300 milliárd forint áramlik az ingatlanpiacra, amely az átlagos ingatlanárakat figyelembe véve 7-10 ezer plusz adásvételt eredményezhet. A bankmonitor tárgyban készített közleménye szerint a nyugdíjpénztári megtakarítások feltörésén kívül még egy tényező élénkítheti a lakáspiacot, ami számításaik szerint 6-8 százalékos áremelkedést hozhat az ingatlanok tekintetében. Az inflációkövető állampapír kamatfizetése és az aktuális lakossági állampapírok révén 1700 milliárd forint kerül 2025 elején a lakossághoz. Tekintettel arra, hogy a korábbi 18-19%-os kamatszinttel szemben az elérhető állampapír befektetési lehetőségek már csak 6% körüli kamatszintet kínálnak majd a jövőben, újabb több száz milliárd forint folyhat át az ingatlanpiacra.
