Az előrejelzések szerint a 2022-es növekedés 4,8 százalék körül alakult, idén pedig 1,5 százalékkal nőhet a GDP; az ország finanszírozható marad, a kormányzati programokra a pénzügyi keretek rendelkezésre állnak – mondta Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács (KT) elnöke a Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetsége Gazdasági és Külgazdasági Tagozata konferenciáján csütörtökön Budapesten.
Kiemelte, hogy a magyar gazdaság a járvány után gyorsan helyreállt, de a 2019 körül tapasztalt „aranykorszak” után nehéz alkalmazkodni a szűkebb keresztmetszetekhez.
A globalizáció jellege megváltozott, az együttműködés helyett a tömbösödés került előtérbe, az ország gazdaságát fokozottan érzékenyen érintik a háború hatásai a fizikai közelség és a szerteágazó kapcsolatok miatt – jegyezte meg.
Rámutatott arra, hogy az Európai Unió fejlődési modellje az orosz nyersanyag felhasználására, illetve a német-francia technológiára épült eddig; a háború ezt alapjaiban rengette meg.
A gáz árának a drasztikus emelkedése Európában – amennyiben tartós marad -, rést fog ütni a kontinens versenyképességén, veszélybe kerülhet az energiaintenzív iparágak – cementipar, acélipar, üvegipar – jövője – fejtette ki.
A közgazdász arra is kitért, hogy nem volt fenntartható az a munkamegosztás, költségoptimalizáló modell, miszerint a gyártók egy-egy „kütyü” előállítását a világ másik felébe telepítették; megfigyelhető egy visszatelepítési hullám.
A jelenlegi kihívások közepette Magyarország gazdasági stabilitásának a megőrzésében segítséget nyújtanak az elmúlt évek eredményei, így például a munkanélküliségi ráta rekordalacsony szintre csökkentése, az adóelkerülés visszaszorítása, az egy főre jutó GDP emelkedése, a keleti országrészekben végrehajtott iparfejlesztések, de a belpolitikai stabilitás is támaszt nyújt – mutatott rá. Az adóelkerülés arányát a gazdaságban sikerült 13-14 százalékra visszaszorítani a korábbi 23 százalékról – részletezte.
A KT elnöke a legégetőbb teendők egyikének a kis- és közepes vállalkozások hatékonyságának javítását tartja, továbbá az uniós vitákat szerinte minél hamarabb le kellene zárni.
Aláhúzta, hogy az európai uniós források folyamatosan érkeznek, nem minden tételt érintenek a viták és a zárolások, tavaly például nagyjából 600 milliárd forint érkezett, ami a várakozásokhoz képest 800 milliárd forinttal volt kevesebb.
A problémák ellenére a GDP-arányos államadósság meredeken csökken, ugyanakkor az ország tőkét nem törleszt, a kamatterheket fizeti – hívta fel a figyelmet. A világban eluralkodott egy tendencia, miszerint nem számít az adósság nagysága, a szolgálat teljesíthetőségére kell figyelni – fűzte hozzá utalva arra, hogy az országban nem ez a fő irány. Az európai gazdaságoknak vissza kell térniük a Maastricht-i kritériumok teljesítéséhez – összegezte Kovács Árpád.
Parragh Bianka, a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának tagja előadásában arról beszélt, hogy az infláció januárban enyhén tovább emelkedik, majd lassú csökkenésnek indul, amelynek üteme az év közepétől erőteljesebbre vált, év végére pedig egyszámjegyűvé válhat az árdrágulás mértéke.
A magyar háztartások a magas infláció ellenére többet fogyasztottak tavaly, ami így a megtakarításokat apasztotta, főleg az alacsonyabb jövedelműek körében – emelte ki.
Leszögezte, hogy 2022-ben a piaci várakozásoknál magasabb volt a növekedés az országban, és az előrejelzések szerint idén is pozitív tartományban marad a GDP, továbbá a fizetési mérleg helyzete is gyorsan javul. A következő évtizedek megnyeréséhez ugyanakkor számos olyan lépésre van szükség, amely a versenyképességet javítja, az államnak folytatnia kell a digitalizációs átállást, az adórendszert érintő változtatások jó példát szolgáltatnak erre – vélekedett Parragh Bianka a konferencián.
