A rendkívüli meleg és az aszály miatt ismét felerősödtek az élelmiszerárak emelkedésével kapcsolatos félelmek. Egyelőre azonban nem ez a legvalószínűbb forgatókönyv: a globális élelmiszerpiacon számos terméknél továbbra is túlkínálat van, ami lefelé húzza az árakat. A nemzetközi folyamatok a magyarországi élelmiszerárak alakulására is hatással vannak. A következő hónapokban ezért legfeljebb mérsékelt drágulásra, illetve egyes termékkörökben csökkenő élelmiszerárakra lehet számítani – írta a Piac és Profit.
Az aszály ellenére sem várható élelmiszerár-robbanás
A hazai élelmiszerpiacon már nemcsak lassult a drágulás, több termék ára éves összevetésben csökkent is. Júliusban az élelmiszerek fogyasztói ára 1,1, vendéglátás nélkül 4,4 százalékkal mérséklődött. A vaj és vajkrém 14,1, a sertéshús 13,1, a sajt 9,5, a friss zöldség 9,2, a tej 7 százalékkal lett olcsóbb, miközben az étolaj 3,8 százalékkal drágult.
„A jelenlegi folyamatokat elsősorban az magyarázza, hogy a globális élelmiszerpiacon sok termékből, így például a kalászos gabonafélék, szója, sertéshús vagy a tej esetében túlkínálat alakult ki. Ez nyomás alatt tartja a nemzetközi árakat, és ezen keresztül a magyar piacra is hat” – mondta a portálnak Fórián Zoltán, az Erste vezető agrárszakértője.
A globális élelmiszerár-index jelenleg lényegében stagnál: júliusban az egy százalék alatti emelkedést a gabonafélék, a cukor és a növényi olajok drágulása, valamint a hús- és tejtermékek árcsökkenése alakította. Magyarországon a második félévben is csak néhány terméknél várható érdemi áremelkedés.
A kukoricatermés történelmi mélypontra süllyedhet, ráadásul minőségi problémák is jelentkezhetnek, ezért az éves átlagár valamivel meghaladhatja a tavalyit. A kalászosoknál ugyanakkor csak korlátozott drágulás várható, éves átlagáruk így várhatóan nem lesz magasabb a 2025-ös szintnél. A gyenge termésmennyiség miatt azonban sok növénytermesztő így is veszteséggel számolhat.
A sertésárak az elmúlt hetekben emelkedtek, de egyelőre kevés az esély arra, hogy a drágulás kivezesse az ágazatot a veszteséges működésből. Erre legkorábban a jövő év elején kerülhet sor. A tej ára továbbra is mélyponton van, Európa pedig jelenleg az egyetlen olyan nagyobb térség, ahol még nem indult meg az áremelkedés. Ez szeptemberben változhat, de az agrárárak összességében idén még így is lefelé húzhatják a kibocsátást.
A magyar élelmiszerárakat nem kizárólag a hazai termés határozza meg
Az élelmiszerpiacon mintegy 30 százalék az import aránya, ezért számos terméknél a nemzetközi árak erősebben hatnak, mint a belföldi termés alakulása. Ezért az idei aszály sem jelent automatikusan azonnali élelmiszerár-robbanást: megfelelő világpiaci kínálat mellett a hazai kiesés egy része importtal pótolható.
Hosszabb távon ugyanakkor az ismétlődő aszályok már visszafoghatják a terméshozamokat és növelhetik a költségeket. Emiatt egyre nagyobb jelentősége lesz a vízgazdálkodásnak, az alkalmazkodóbb növénytermesztésnek és a termelési technológiák fejlesztésének.
„Az aszály tehát önmagában nem jelent automatikusan drágulást, hiszen Magyarország szorosan kapcsolódik a nemzetközi élelmiszerpiacokhoz. Rövidtávon a globális túlkínálat és az alacsonyabb nemzetközi árak meghatározóbbak lehetnek, mint a hazai terméskiesés hatása, ezért jelenleg inkább mérsékelt élelmiszerár-dinamikára számítunk. Hosszabb távon ugyanakkor a klímaváltozás és a termelési költségek emelkedése már komolyabb kihívást jelenthet a magyar agrárium számára” – tette hozzá a szakértő.
