A lengyelországi rakétabecsapódás is egyértelművé teszi, milyen fontos, hogy a lehető leghamarabb tűzszünet legyen, és béketárgyalások kezdődjenek – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerdán a Kormányinfón. A tárcavezető azt is közölte: újraindult a Barátság kőolajvezeték és akciótervet fogadott el a kormány a turisztikai ágazat támogatására.
A miniszter a kormányülés után tartott budapesti sajtótájékoztatóján közölte: miután kedden rakéta csapódott be Lengyelország területére, a miniszterelnök a szokásos protokollnak megfelelően összehívta a Védelmi Tanácsot, a honvédelmi miniszter felvette a kapcsolatot a NATO-tagállamok védelmi minisztereivel, valamint a NATO főtitkárával.
A külügyminiszter és a honvédelmi miniszter is beszélt lengyel kollégájával, Magyarország azonnal támogatásáról biztosította Lengyelországot – tette hozzá.
Kifejtette: a rendelkezésre álló információk szerint az valószínűsíthető, hogy egy ukrán légvédelmi rakéta csapódott be Lengyelország területére. A teljeskörű vizsgálat eredményét mindenképpen meg kell várni – hangsúlyozta.
Szerinte azok órák, amelyekben nagyon sokan orosz támadást vélelmeztek, egyértelművé teszik, milyen fontos, hogy a lehető leghamarabb tűzszünet legyen, és minél előbb azonnali béketárgyalások kezdődjenek. Emellett hosszú távon is olyan megoldást lehessen találni, amely tekintettel van Ukrajna érdekeire és területi szuverenitására, ugyanakkor a lehető leghamarabb véget vet a szomszédságunkban az elmúlt hat-hét hónapban zajló vérontásnak.
Gulyás Gergely kiemelt fontosságúnak nevezte, hogy a magyar kormány a NATO-alapszerződést, különösen annak 5. cikkelyét magára nézve kötelezőnek tartja. Úgy látja, hogy valamennyi tagállam elkötelezett ebben a tekintetben. Hangsúlyozta: a NATO-szövetségesek közötti jó kapcsolatot semmi sem bizonyítja jobban, mint az a gyorsaság, amellyel a NATO egységesen szolidaritásáról biztosította Lengyelországot.
A miniszter arról is beszámolt, hogy szerdán 2 órakor alacsonyabb nyomással, de újraindult a Barátság kőolajvezeték, amely kedden állt le a vezeték áramellátóját ért támadás miatt. Úgy tűnik, hogy a vezeték eredeti kapacitása néhány órán vagy napon belül helyre fog állni – mondta.
Ha a vezeték nem indult volna újra, Magyarország kőolajellátása akkor is biztosított lenne – hangsúlyozta. Kifejtette: a Molnak van tartalék nyersolaja a százhalombattai finomítóban, az országnak pedig van stratégiai tartaléka, ez a kettő együtt, sőt külön-külön is több hónapra biztosítja az ország működését, a civil és kereskedelmi felhasználást egyaránt.
Akciótervet fogadott el a kormány a turisztikai ágazat támogatására annak érdekében, hogy a szállodák és vendéglátóhelyek a téli szezonban, a magas energiaárak mellett is nyitva tarthassanak – ismertette Gulyás Gergely.
A tárcavezető bejelentette: az ágazat szereplőinek nem kell megfizetniük a nettó árbevételük 4 százalékát kitevő turizmusfejlesztési hozzájárulást idén október 1. és jövő év március 31. között, a már befizetett hozzájárulás pedig visszaigényelhető.
A kormány eltörli a Széchenyi Pihenő Kártya „különböző füleit”, vagyis a vendéglátásra, szállásra vagy szabadidős tevékenységre nyújtott források mindegyike más-más területen is felhasználható.
A kormány fél évre „lazít” a turisztikai ágazat adatszolgáltatási kötelezettségén, és a szálláshelyek minősítésének határidejét is kitolja egy évvel. Emellett kizárólag a turisztikai ágazatban lehetőség lesz huszonnégy havi munkaidőkeret alkalmazására – közölte a miniszter.
A magas energiaárak a turizmust is nehéz helyzetbe hozták, ezért fordult a kormányhoz az szektor több képviselője. A turisztika fontos bevételi forrása az országnak – hangsúlyozta a miniszter, hozzátéve: az ágazat a világjárvány nehéz évei után idén még az energiaválság ellenére is jó évet zár.
Az első tíz hónapban 13 millió vendég 33 millió éjszakát töltött hazai szálláshelyen, 34 százalékkal többet, mint tavaly, és csak 8 százalékkal elmaradva a rekordévet jelentő 2019-től – fejtette ki. A vendégéjszakák 26 százaléka köthető a fővároshoz, a 33 millióból pedig 20 millió kötődik belföldiekhez, míg 13 millió külföldiekhez. Utóbbiak azonban csak 6 millió éjszakát töltöttek vidéken, 7 millió a fővároshoz kötődik.
A vendéglátás árbevétele 2019 első tíz hónapjához képest 42 százalékkal, míg a tavalyi év azonos időszakához képest 45 százalékkal emelkedett.
Csupán technikai jellegű változtatásokat tartalmaz a külföldi fegyveres erők magyarországi támogatásáról szóló úgynevezett befogadó nemzeti támogatási rendelet keddi módosítása, amely semmilyen összefüggésben nem áll a kedden Lengyelországban történtekkel – ismertette a miniszter.
Beszámolt arról is, hogy a lengyelországi események miatt felmerült a honvédelmi miniszter itthon maradása, ám miután már kedd éjszaka látható volt, hogy nem várható a helyzet eszkalálódása, a tárcavezető engedélyt kapott arra, hogy az államfő delegációjának tagjaként Izraelbe utazzon.
Kérdésre válaszolva Gulyás Gergely úgy nyilatkozott: a kormányülésen nem merült fel külön a haderőfejlesztés fokozása, mert ez tíz éve cél, február vége, az ukrajnai háború kitörése óta még hangsúlyosabb téma, így „további gyorsításról már nem kellett döntenünk”.
Megjegyezte, felelőtlenség aktuálpolitikai célokra felhasználni a lengyelországi rakétabecsapódás ügyét, „egy olyan törékeny, nehéz, veszélyes világpolitikai helyzetben, mint amit az orosz-ukrán háború kiváltott, a tényeknek szabad hinni és ha valami nem egyértelmű, akkor ott vizsgálatokat kell követelni”, s az eredmények ismeretében kell levonni a politikai konzekvenciákat.
Ha nem ez történik, akkor rendkívül hamar rendkívül veszélyes helyzetbe sodródhatunk – fogalmazott a miniszter, aki örömtelinek nevezte, hogy „a szövetségeseink jó része kifejezetten józan volt”. Hozzátette ugyanakkor, az ukrán elnök nem felelősségteljesen nyilvánult meg, amikor megvádolta az oroszokat azzal, amit a jelek szerint országának hadereje követett el. Szavai szerint ha Ukrajnából lőtték ki a Lengyelországban becsapódott rakétát, akkor az ukránoknak kell választ adniuk a helyzettel kapcsolatban felmerült kérdésekre.
Finnország és Svédország NATO-csatlakozásáról szólva kijelentette, nem mi döntünk a két állam belépéséről utolsónak, „Törökország előtt fogjuk ratifikálni a svéd és a finn NATO-csatlakozási okmányt”.
Amikor a Barátság kőolajvezeték akadozásáról kérdezték, Gulyás Gergely elmondta: a technikai feltételek nagyrészben, a jogi feltételek pedig teljes egészében adottak ahhoz, hogy szükség esetén más módon oldjuk meg az ország ellátását.
Arra emlékeztetett: Szlovákia, Csehország és Magyarország mentességet kapott az orosz olaj behozatalának szankciója alól; ennek része, hogy ha nem biztosítható a csővezetékes út, tengeri úton is lehet szállítani.
Közlése szerint a technikai nehézséget a Horvátországon át húzódó vezeték szűk keresztmetszete jelenti. A kormány célja az Adria gázvezeték kapacitásának mihamarabbi bővítése és bízik abban, hogy a horvát kormány is támogatja ezt, de „nem lenne baj, ha még támogatóbban viszonyulna hozzá”- fogalmazott a miniszter.
Hangsúlyozta, jelentősek a hazai tartalékok, így „nagyon-nagyon hosszú távon képesek lennénk az ország energiaellátását ezen a területen biztosítani”.
Semmi ok nincs arra, hogy az ország ne kapja meg az uniós források száz százalékát – válaszolta a miniszter egy másik kérdésre, megjegyezve: hogy a bizottságban milyen politikai viszonyok vannak, és azok hogyan károsíthatják Magyarországot, arról nem tud állást foglalni.
A miniszter hangsúlyozta: a kormány mindent megtett és megtesz azért, hogy létrejöjjenek a szükséges megállapodások az Európai Unióval. Jó esély van arra, hogy erre heteken belül sor kerül – tette hozzá, ugyanakkor úgy fogalmazott: minden megállapodás akkor biztos, ha megszáradt a tinta a papíron.
Azt mondta, hogy két tévedést lehet elkövetni az EU-s pénzekkel kapcsolatban. Az egyik, hogy valaki adománynak tekinti ezeket a forrásokat, pedig ez nem igaz, mert a szóban forgó összegek járnak Magyarországnak. A másik hiba, ha valaki túlbecsüli az uniós források jelentőségét, messze nem igaz ugyanis, hogy minden fejlesztés alapját az EU-s pénzek képeznék – nyomatékosította Gulyás Gergely.
Amikor az egészségügy reformjáról kérdezték, Gulyás Gergely kiemelte: az ügyeleti ellátás jelentősége óriási. Megjegyezte, az új rendszer az államnak drágább, de gyorsabb, biztonságosabb, folyamatosan magas színvonalat ad, ismeretei szerint a Magyar Orvosi Kamara sokáig támogatta is a bevezetését.
A bérrendszer kapcsán megemlítette: a fizetéssel nem akarnak és nem is tudnak spórolni, de lehetőség van arra, hogy aki jobban teljesít, többet keressen. A fővárosra a jelenleg beterjesztett javaslat szerint az új ügyeleti rend nem terjed ki – jelezte egy másik kérdésre válaszolva Gulyás Gergely. Emlékeztetett arra: Budapesten kisebbek a távolságok és ott a legjobb minőségű az ellátás.
A személyi jövedelemadó-mentesség kiterjesztéséről Gulyás Gergely azt közölte, pontosan előkészített és kidolgozott tervek állnak rendelkezésre, tudható, „milyen demográfiai döntés mibe kerül a költségvetésnek”, december elején, a jövő évi energiaár-prognózis ismeretében tudható, mit tud jövőre vállalni a büdzsé, mit nem.
Minden családtámogatással kapcsolatos döntés december elején fog megszületni – fogalmazott Gulyás Gergely. Jelezte, „a családtámogatáson sem kívánunk spórolni”, az ideinél kevesebbet nem költenek e célra 2023-ban.
Arra a felvetésre, mikor utazik magyar a kabinet valamely tagja vagy a kormánypártok képviselője Ukrajnába, Gulyás Gergely azt közölte, tud látogatási tervről, de arról biztonsági okokból nem nyilatkozik. Hozzátette: minden más állam is utólag kommunikál ilyenről.
Arról, miért öt nappal később jelentették be Palkovics László miniszteri lemondását, Gulyás Gergely úgy nyilatkozott, egyidejűleg jelentették be az új minisztert és a hatásköri átalakítást. Hangsúlyozta, a következő egy-másfél év, de akár a ciklus legfontosabb kérdése az energetika, ezért ezt kifejező strukturális változtatást hajtottak végre.
Az újonnan létrejövő energetikai minisztérium mindazon feladatokat átveszi az energiahivataltól, amelyre a 2019-es uniós irányelv lehetőséget ad, vagyis a mintegy hatvan feladatból ötvenet. A legfontosabb feladat, vagyis az ármegállapítás azonban a hivatalnál marad – ismertette.
A kormányzat örömmel veszi, ha Vitézy Dávid a későbbiekben is segíti a munkáját, a közlekedési államtitkár azonban maga döntött a távozásáról, amelyet tiszteletben kell tartani – fogalmazott Gulyás Gergely, hozzátéve: az államtitkár által elindított jó terveket az utódtárca minden bizonnyal tovább viszi, például az egységes jegyrendszer ötletét.
Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő azt közölte, az ukrajnai háború kitörése óta 984 ezer 591 ember érkezett menekültként a szomszédos államból, a legutóbbi egyhetes bontásban nem látszik emelkedés.
Gulyás Gergely kérdésre válaszolva jelezte: felmerült, hogy rezsitámogatást adjanak az idegenforgalom szereplőinek, de úgy ítélték meg, hogy többet és hatékonyabban segítenek, ha a nettó bevétel négy százalékát megtarthatják ezek a vállalkozások. Ez a megoldás a miniszter közlése szerint hatékonyabb, gyorsabb és nem igényel pénzmozgást sem, szemben azzal, hogy beszedik és újraosztják a forrásokat.
Maróth Gáspár, a honvédelmi tárca védelempolitikáért és védelmi fejlesztésekért felelős államtitkárának távozásáról szólva jelezte: ismeretei szerint ahhoz nem egyetlen ügy vezetett, hanem a szakminiszter úgy értékelte, „a közös munka nem kellően hatékony ahhoz, hogy ez továbbra is ebben a formában fennmaradjon”.
Januárban lesz nyugdíjemelés, a szándékaink szerint jelentős mértékű – közölte a miniszter arra a kérdésre, hozzányúlnak-e még idén az ellátáshoz. Látszik az a szándék a kormányon, hogy a nyugdíjasokat, amennyire lehet, meg tudjuk óvni mindazoktól a negatív következményektől, amiket egy magas infláció jelent; ez talán jobban is sikerült az idei évben és az elmúlt években is, mint bármelyik más kormánynak – tette hozzá. Jelezte, mindezzel „nem állunk rosszul egy európai összehasonlításban”.
Az infláció egyértelműen rossz a költségvetésnek, mivel annak emelkedése jórészt az energiaárak növekedéséhez köthető. Az energiaárakat pedig nagyban az állam fizeti, ezért az áfabevétel-növekedés meg sem közelíti a kiadásnövekedést – hangsúlyozta a miniszter.
Nem változott a kormány álláspontja a Vodafone felvásárlásával kapcsolatban – válaszolta egy kérdésre a miniszter, hozzátéve: folyamatban van a cég átvilágítása, amely után véglegesítik az árat a felek. Mindez még hónapokig tarthat – közölte.
A miniszter azt hangoztatta, hogy ha egy újságíró Nyugat-Európában nem rosszakat ír Magyarországról, akkor hosszú távon nem maradhat a szakmában. Kijelentette, hogy a magyar kormánynak nincs lehetősége médiatartalmakat befolyásolni. Magyarországon sajtószabadság van, a kabinet egyetlen újságírót sem befolyásol. Ez eltér sok nyugat-európai állam gyakorlatától – mondta.
A kóservágás nem tiltható be és nem korlátozható, mert a vallásszabadság része – jelentette ki Gulyás Gergely.
Egy másik kérdésre felelve a tárcavezető arról beszélt, hogy szolidárisak Ukrajnával, amely egy megtámadott ország. Ugyanakkor megjegyezte: ettől függetlenül az a bánásmód, amelyet az elmúlt években a saját területén a nemzeti kisebbségeivel szemben megengedett Ukrajna, a legrosszabb európai példa, amely durván sérti az emberi jogokat, a nemzetközi egyezményeket.
A migrációs válsággal összefüggésben Gulyás Gergely azt mondta, hogy fontos téma, amelyről tárgyalni kell Európában. Viszont úgy vélekedett, hogy 2015 óta jó közös uniós megoldás nem volt: kizárólag tagállami gyakorlatok voltak megfelelőek. Példaként említette a déli határ védelmét Magyarországon. (MTI)