Yong sírva fakadt, miután nem engedték be őket.
„Úgy éreztem, hogy a társadalom nem akarja a hozzám hasonló embereket. Ez fájt” – idézi őt a Washington Post.
Dél-Koreában mintegy 500 gyerekmentes zóna van. Nem számítva azokat a helyeket, ahol általában tilos a fiatalok tartózkodása, mint például a bárok és éjszakai szórakozóhelyek.
Múlt héten, miközben a kezében tartotta most 23 hónapos kisfiát, Yong a nemzeti törvényhozás épületében egy pódiumon állt, és ígéretet tett arra, hogy a tiltásokat törvénytelenné teszi.
Nem egyedi az eset
A népszerű turisztikai célpontnak számító Csedzsu-szigeten a helyi tanács ebben a hónapban szavaz egy olyan rendeletről, amely megakadályozza, hogy a vállalkozások gyermekmentes zónákat alakítsanak ki.
A fiatalokra vonatkozó korlátozások nem csak Korában van. Viláfszerte szaporodnak. Az éttermekben és kávézókban, hotelekben alkalmazott irányelvek az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Kanadában, Németországban és máshol is vitát váltottak ki.
Több légitársaság, köztük a Japan Airlines, a Malaysian Airlines és az indiai IndiGo is lehetőséget teremtett arra, hogy az utasok a kisgyermekektől vagy csecsemőktől távolabb válasszanak helyet. Egyes könyvtárak és múzeumok szintén korhatár-korlátozást vezetnek be a látogatók számára.
Ezeket a döntéseket a düh és a dicséret keveréke fogadta. A támogatók szerint az üzlettulajdonosoknak joguk van a szabályozásához. Az ellenzők szerint pedig megbélyegzik a gyerekeket, és megtagadják tőlük a nyilvános térben való létezéshez való alapvető jogot.
Az elmúlt 70 évben a születések száma világszerte folyamatosan csökkent, ami átformálta a demográfiai folyamatokat és a közéletet. Heike Schanzel, az új-zélandi Aucklandi Műszaki Egyetem vendéglátás és turizmus professzora elmondta, hogy a gyermekvállalást inkább „életmódválasztásnak” tekintik, mint az egészséges társadalom részének. Szerinte ez megosztottságot okoz, amelyet „gondosan kell kezelni, mivel a további gyermektelen zónák engedélyezése csak rontaná a gyermekvállalás mellett döntő családok helyzetét”.
Elveszik a kedvet a gyerekvállalástól
Dél-Koreában, ahol a világon a legalacsonyabb a termékenységi ráta, ez különösen fontos. Hyeyoung Woo, a Portlandi Állami Egyetem családokat tanulmányozó szociológusa elmondta, hogy a gyermekmentes zónák körülbelül egy évtizeddel ezelőtt kezdtek felbukkanni Dél-Koreában. Ehhez a közösségi médiában a szülők éttermekben tanúsított helytelen viselkedése, mint például a pelenkák otthagyása és a gyerekek szaladgálása vezetett.
Woo szerint azonban ezek a zónák valójában „a gyermekneveléssel kapcsolatos, továbbra is fennálló nemek szerinti elvárásokat” tükrözik, mivel megerősítik „azt az elképzelést, hogy a nőknek otthon kell gondoskodniuk a gyerekekről”. Hozzátette, hogy a gyermekek közterületekről való kizárása elriasztja az embereket a gyermekvállalástól.
A gyermektelen zónákat működtető vállalkozások azonban azzal védekeznek, hogy a szülőknek pihenést biztosítanak.
