Egyre több európai haderő keres olcsóbb, nagy mennyiségben gyártható rakétákat és elfogóeszközöket, miután az ukrajnai háború rávilágított a fegyverkészletek korlátaira. Az orosz drón- és rakétatámadások azt mutatják, hogy egy elhúzódó konfliktusban a lőszerek gyorsabban fogyhatnak, mint ahogyan az országok pótolni tudják őket.
„Ha úgy gondolja, hogy elegendő robotrepülőgép van a készletében, valószínűleg téved”– mondta a Reutersnek Douglas Barrie, a Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézetének szakértője.
Az európai hadiipar éveken át a kifinomult fegyverek kis sorozatú gyártására összpontosított. Most olyan olcsóbb rendszerekre is szükség van, amelyek nagy számban egészíthetik ki a korszerű fegyverzetet.
Markus Schiller, a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet kutatója így fogalmazott: „A nagy háborúkat mennyiségekkel vívják, nem csodafegyverekkel.”
Ukrajna már többrétegű védekezést alkalmaz: géppuskákkal, elfogódrónokkal és elektronikai hadviseléssel is fellép az orosz drónok ellen, éppen azért, hogy a fejlettebb elfogórakétákat a komolyabb fenyegetésekre tartalékolhassa.
Steven Barrett, a Cambridge Aerospace vezérigazgatója szerint Oroszország egyetlen éjszaka akár 900 Sahíd típusú drónt is indíthat. Ezek hagyományos elfogórakétákkal történő megsemmisítése éjszakánként dollármilliárdokba kerülne, amit szerinte egyik szövetségesük sem tudna tartósan finanszírozni.
Az olcsóbb fegyverekre már megrendelések is érkeznek. Hollandia júniusban 700 Ruta Block 2 robotrepülőgépet rendelt a Destinustól Ukrajna számára, 250 millió euró értékben. A brit védelmi minisztérium a Cambridge Aerospace Skyhammer elfogóeszközeire kötött első szerződéseket.
Az új rendszerek többségét elsősorban drónok és robotrepülőgépek ellen fejlesztik: a csúcskategóriás légvédelmet kiegészítik, nem helyettesítik. Az ukrán Fire Point ugyanakkor egymillió eurónál olcsóbb, ballisztikus rakéták elfogására alkalmas eszközön dolgozik.
