Hiába halunk, nem lesz ki rendesen eltemessen

Hirdetés

Ősszel indítottak kampányt a temetkezési vállalkozások, aminek a célja a hamvasztásos temetés reklámozása volt. Valamint az, hogy az emberek ne akarják hazavinni a halott szeretteik maradványait. A törekvések az Index értesülései szerint sikeresnek bizonyultak, a nagyvárosokban már 80-90 százalékban ezt az utat választják és a koronavírus óta vidéken is egyre kevesebben teszik le a voksukat a koporsós temetés mellett. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy a szektor ne lenne óriási bajban, bár Magyarországon évente mintegy 135 ezer ember hal meg, és az esetek 70 százalékában hamvasztásos temetést választanak a családok.

50 ezer forinttal drágult egy temetkezés

Ahhoz, hogy a probléma gyökerét megértsük, először meg kell néznünk, hogy mennyibe is kerül egy temetés. A KSH friss adatai szerint jelenleg átlagosan hazánkban egy koporsós temetés költsége 430 ezer forint, míg egy urnás ára 310 ezer forint körül mozog. Az azonban, hogy pontosan mennyibe kerül, rengeteg mindentől függ. A határ pedig a csillagos ég. Az áremelkedés egyébként évek óta folyamatos, az utolsó drágulás idén év elején volt. Ekkor a tavaly januári árakhoz képest 50 ezer forinttal emelkedtek a gyászszertartások árai. Ennek oka részben az infláció, részben pedig az, hogy a temetkezési vállalkozások költségei is megugrottak. Beleértve az energia árakat, a béreket, az üzemanyagköltségeket, illetve a szükséges kellékek beszerzési árát is.

Folyamatosan nő a feketepiac

A szektor fő problémájának gyökerét az adja, hogy van egy határ, ami fölé nem tudják emelni az árakat. Nemes egyszerűséggel azért, mert az emberek képtelenek lennének kifizetni. Egy-két évtizeddel ezelőtt egy temetkezési vállalkozás fenntartható volt 150-200 temetésből. Mára ez a szám a duplájára ugrott. Emiatt pedig gombamód szaporodnak a feketén működő vállalkozások, amelyek úgy akarnak temetkezési szolgáltatást nyújtani, hogy ahhoz sem szakembere, sem eszközállománya nincs. „Például nincs bejelentett fizikai munkatársuk vagy halottszállító autójuk, sem kegyeleti hűtőjük. Ha már csak azt előírnák a jogszabályok, hogy kötelező legyen fizikai munkatársakat alkalmazni, akkor előrébb tarthatna a szakma” – mondta el a lapnak Gerencsér Balázs, az Országos Temetkezési Egyesület és Ipartestület (OTEI) elnöke.

Ha pedig nem lesz valami megoldás sürgősen a problémára a szakember szerint az azt jelentheti, hogy a szabálykövető vállalkozások száma csökkenni fog. Ez pedig a minőség és a megítélés romlásához vezethet. 2013-ban merült fel egy kezdeményezés, miszerint az állam a rászorulóknak ingyenesen biztosítana sírhelyet és koporsót vagy urnát. Azonban ebben az esetben az elhunyt rokonának kellett volna kiásni a sírt, illetve visszahordani a földet, valamint az többi előkészületben is segédkeznie kellett volna. Ez a terv azonban – a szakma nagy örömére – folyamatosan kútba dől.