A jelenleg is zajló Madách Nemzetközi Színházi Találkozó keretein belül mutatják be a Nemzeti Színházban április 13-án a Mítikasz-csúcs (Az Olümposz tetején) című darabot. Az előadás délután 2 órakor kezdődik, és egészen 10 óráig tart. Azaz 8 órán keresztül folynak majd az események a színpadon, ráadásul szünet nélkül.
Persze sokszor üldögél az ember nyolc órákat, főleg, ha irodai munkája van, de akkor is kénytelen néha-néha felállni, nyújtózni egyet, hozzá szólni a másikhoz, közben ropogtani valamit, és bizony a telefonjára is rápillant, hogy pár másodpercre kikapcsoljon.
Egy színház viszont más. Ilyenkor szépen kiöltözünk, feszült figyelemmel kísérjük az előadást, és maximum a szünetben, a büfében kapunk be pár falatot. Na, de nyolc óra szünet nélkül? Ki bírja ezt ki?
Az AcNews éppen ezért felkereste Bóta Gábort, műsorvezetőt, és színház kritikust, aki elárulta a nagy titkot.
„Normális ember nem megy el egy 8 órás előadásra. Az ilyen darabok egy nagyon szűk rétegnek szólnak. Őrült, fanatikus színházrajongónak kell lenni ehhez” – kezdte nevetve lapunknak Bóta Gábor, akinek személyes tapasztalatai is vannak, az ilyen maratoni színházazásokkal.
„Egy drezdai bábfesztiválon, egy röpke ebédszünettel reggel 9-től hajnali háromig néztük a darabokat. Egy báb előadásból a felnőtt ember egynél többet nem bír ki. Kivéve, ha fanatikus vagy. Akkor, akár 16 órát is végig ülsz. Ha Wagner rajongó vagy, akkor elmész az előadásra, ha utálod, nem bírod ki. Ez ettől is függ. Aztán ott van az előadás minősége. Van olyan darab, ami pusztán egy órás, mégis ötnek érezzük…”
A kritikus ezután megosztott velünk pár tippet, hogyan éljünk túl egy extrém hosszú előadást.
„Egy unalmas előadáson remekül tudok aludni, akár az első sorban is. Ezt persze látják a színészek is, kiszúrják, és morcosak lesznek. De a nézőnek jogában áll aludni, ha olyan az előadás. A nagyon hosszú darabok alatt ki-be lehet járkálni a teremből, nem kell egy helyen ülni. Azt csinálsz, amit akarsz, mintha egy jazz koncerten lennél. Plusz innivalót is bevihetsz magaddal bármilyen darabra. Volt olyan kísérleti előadás is, ami több napig tartott folyamatosan. Ide még hálózsákot is lehetett vinni” – osztotta meg lapunkkal Gábor.
Jan Fabre 8 órás előadására tehát ne úgy készüljünk, mintha egy musicalre mennénk.
„Egy ilyen típusú előadásra a vájtfülűek mennek, farmerben, vászonnadrágban, pólóban. Lényeg, hogy vedd lazán a dolgot. Ez a darab nem azoknak szól, akik ünnepnek tekintik a színházba járást, hanem azoknak, akiknek ez a mindennapi szükséglete. Fontos az is, hogy egy 8 órás darabra ne munka után essél be. Készülj fel rá lelkileg és fizikailag. Pihend ki magad előtte, hogy tudj koncentrálni. Manapság jelentősen lerövidültek az átlagos színdarabok, de van aki szándékosan ellene megy, és azt üzeni a nézőknek, hogy van mondanivalója, és nem érdekli az, aki nem bír ott ülni. Egyre gyakoribban a szünet nélküli darabok is, amire a büfések joggal haragszanak…”
