ACNEWS

93 barnamaci várja, hogy kimentsék a Holdról

Fotó: Pixabay
Fotó: Pixabay
Nem is gondolnánk milyen sok emberi ürülék borítja a Holdat. De mondunk jobbat: nagy szükség lenne arra, hogy ezeket a barnamacis zsákokat begyűjtsék.
Hirdetés
Ad image

A Holdra való feljutás során az Apollo űrhajósok tartályokba gyűjtötték a vizeletüket. Akinek viszont a kettes számút kellett elvégeznie, annak egy zacskót kellett a végbélnyílására szíjaznia, hogy ezt megtehesse. Ezeket a zsákokat más hulladékokkal és szeméttel együtt az űrhajósok magukkal vitték a Holdra. Ezután a felszínen helyezték el őket, hogy súlyt szabadítsanak fel a Holdról vett minták számára. Valójában az Armstrong által a Holdon készített első fényképen az egyik ilyen szemeteszsák szerepelt.

Fotó: NASA/Neil Armstrong

Bár szokatlan, hogy valaki más sz@rságai miatt izgulunk, kevésbé furcsa, ha az asztrobiológusoktól származik. A zsákok azért érdekesek, mert – legalábbis kezdetben – mikrobiális életet és vírusokat tartalmaztak. Ha visszaszereznék őket és elemeznék a tartalmukat, megtudhatnánk, hogy az élet elviseli-e ezeket a körülményeket, vagy esetleg a Naprendszer más területeit is megfertőzhetjük a felfedezések során.

A Föld légköre megvéd minket az UV-sugárzás káros hatásaitól, és a Föld hőmérsékletét lakható szinten tartja. A Hold nem kapja meg ezt a védelmet, és a modellek azt jósolják, hogy a spórák valószínűleg egy lunáció (holdhónap) alatt sterilizálódnak.

De sokszor meglepődtünk már azon, hogyan tör utat az élet magának. 2020-ban japán kutatók megállapították, hogy a Nemzetközi Űrállomás (ISS) külső oldalán három évig képesek voltak életben maradni a szárított baktériumok. 2017-ben orosz űrhajósok szintén találtak az ISS külső oldalán élő baktériumokat. Ezek a baktériumok a Holdon uralkodó hőmérséklethez hasonló – 121 °C és -157 °C közötti – hőmérsékletet éltek túl. Tekintettel a baktériumok figyelemre méltó képességére, hogy újraélednek, legalább Neil Armstrong és Buzz Aldrin barnamacijára érdemes lenne egy pillantást vetni.

Kié tehát a 96 zsáknyi fekália, és ki védi most? Nos, az USA örökségi státuszt adott az Apollo-11 leszállóhelyének és az ott hagyott leleteknek. Az 1967-es világűr-egyezmény értelmében, amelyet az USA aláírt, jogilag az ő tulajdonukban vannak a ’leletek’ (bár maga a helyszín, a Hold és más égitestek az emberiség közös örökségének számítanak). Az egyik probléma az, hogy valójában senki sem felelős a saját űrszemetéért, de a tudósok remélik, hogy ezt hamarosan korrigálni fogják.

Tehát: meglepően sok kaki van a Holdon, és elég értékes ahhoz, hogy a tudósok igényt tartsanak rá. Neil Armstrong ürüléke, – bár az USA igényt tart rá a többi Apollo-11-es lelet között, – nem túl jól védett azáltal, hogy örökségi státuszt biztosítanak neki, míg más zacskónyi széklet sokkal inkább meg lehetne kaparintani.

via

Facebook
Twitter
Reddit
Telegram
Email
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés