Miközben Ukrajna harctéri pozíciója folyamatosan gyengül, Oroszország semmi jelét nem mutatja annak, hogy feladná a négy délkelet-ukrajnai régió elfoglalását. Eközben nő a feszültség Kijev és a legnagyobb katonai támogatóik között. Bár amerikai tisztségviselők szerint a kongresszus által a múlt hónapban jóváhagyott, 61 milliárd dolláros katonai segélycsomagnak néhány héten belül enyhítenie kellett volna Ukrajna nehéz helyzetén, a várt hatás még mindig nem következett be. Ennek ellenére az ukrán vezetők nagyszabású hadműveletekbe kezdenek, miközben számos kérdésben összetűzésbe kerülnek.
Az index.hu idézte a Washington Post részletes elemzését az amerikai–ukrán kapcsolatokról. A szerző, Michael Birnbaum felhívta a figyelmet azokra a törésvonalakra, melyek az elmúlt időszakban keletkeztek. Cikkük 25, ukrán, európai és amerikai politikussal készült interjún alapul. A szerző szerint éles törések nyílnak Kijev és nyugati támogatói, köztük az Egyesült Államok között Ukrajna Oroszország elleni védekezése miatt.
Az ukránoknak Oroszországba lőni tilos
Kijev azt sérelmezi, hogy az Egyesült Államok az amerikai döntéshozók azt követelik tőlük, tegyenek többet a korrupció elleni küzdelemben. Hogy az USA nem engedélyezi, hogy amerikai fegyverekkel támadják az orosz területen lévő katonai célpontokat. Ugyanis az fokozhatja Washington és Moszkva közötti közvetlen konfliktust. Arról nem is beszélve, hogy az orosz olajfinomítók lebombázása hatással van az amerikai energiaárakra is, ami felveri az inflációt. Novemberben pedig választások lesznek Amerikában, és a magas inflációba Biden biztosan belebukik.
Ez a kérdés a többi szövetségest is megosztja. Egyes NATO-országok, köztük Finnország és Kanada külügyminisztere nyilvánosan kijelentette, nem akadályozták Ukrajnát abban, hogy adományozott fegyvereiket orosz földön lévő célpontok megtámadására használja. Ugyanakkor Németország és Olaszország az Egyesült Államok mellé állt. De az Egyesült Államok és sok európai nemzet megosztott Ukrajna NATO-tagsága kapcsán is. A feszült helyzetet az is jól mutatja, hogy Volodimir Zelenszkij nem zárkózott el a Joe Biden elnök elleni közvetlen támadásoktól. Az ukrán elnök Brüsszelben újságíróknak azt mondta, hogy ha az amerikai elnök kihagyja az ukrán szervezésű békecsúcsot a jövő hónapban, „a távollétét csak Putyin fogja megtapsolni”.
Háború az utolsó emberig
A Biden-kormányzat egyes tisztviselői szerint érthető az ukránok frusztrációja, miután hét hónapig vártak a katonai segélyek kongresszusi jóváhagyására. Szerintük minden további késlekedés Ukrajna frontvonalainak összeomlásához vezethetett volna. Kijev azonban továbbra is kritikusan szűkölködik a katonákban, a fegyverekben és a lőszerben. Az idei amerikai katonai segély célja az ország frontvonalvédelmének megerősítése és a jelenleg Kijev ellenőrzése alatt álló területek megtartása, ideális esetben kimerítve az orosz erőket. Ukrajna már jelentős sikereket ért el az orosz haditengerészet visszaszorításában a Fekete-tengeren, és csapást mért a Krím félszigetre.
Az amerikaiak úgy látják, Ukrajna a következő hónapokban jobb helyzetben lehet, mivel egyrészt új sorkatonák kiképzésével csökkenti létszámhiányát, másrészt nyugati támogatások révén modern F–16-os vadászgépei is lesznek. Az amerikai tisztviselők szerint addigra az orosz védelmi ipar is elérheti a csúcsot, így minden ok megvan azt hinni, hogy Ukrajna erősebb pozícióba kerülhet a békefeltételek előírásakor az Oroszországgal folytatott tárgyalásokon.
Ez a gondolat azonban újabb szakadékot mutat Kijev és Washington között, mivel Ukrajna hallani sem akar ilyenről. Sok ukrán ragaszkodik ahhoz, hogy semmilyen tűzszüneti megállapodás betartásában nem lehet megbízni Putyinban. Az ukrán tisztviselők aggódnak az orosz bombázás által Ukrajna energiahálózatában okozott károk, valamint a nyugati érdeklődés csökkenése miatt is. Néhányan pedig aggodalmukat fejezik ki amiatt, hogy az új törvény, amely a mozgósítási korhatárt 25 évre csökkenti, nem fogja kellőképpen orvosolni a kritikus katonahiányt.
