Kamala Harris elkövette első hibáját elnökjelöltként. Azzal, hogy Tim Walzot választotta alelnökjelöltjének, aligha jár jól. Túlságosan is kevéssé ismert, még inkább balra tolja Harrist, és nem növeli az esélyeit arra, hogy bármelyik billegő-államban megnyerje a választást.
Harris és pártja, a demokraták nagyon fegyelmezetten kezdték meg a választási kampányt. Eddig sikerült elkerülniük a hibákat és a belharcokat. Az elmúlt napokban azonban egyre nyilvánvalóbbá váltak az ideológiai irányvonalharcok. Ennek középpontjában az alelnök megválasztása állt.
A párt baloldali szárnya a jelek szerint győzött. Az ex-katona és volt tanár Walz-szal a baloldalinak számító Harris egy még baloldalibb politikust állított maga mellé.
Az elnökválasztást azonban középen nyerik meg.
Amint ismertté vált a neve, a republikánusok azonnal célkeresztbe vették. „Tim Walz egy veszélyes liberális szélsőséges” – jelentette be Donald Trump egy sajtóközleményben. Fülbemászó szlogen, amelyet most a választások napjáig fognak az amerikai választókba verni.
Máris közbeszéd tárgya, hogy 60 évesen jóval öregebbnek néz ki, mint valójában.
Walz a repesztés, vagyis a homokból és palából történő olajpréselés bevallott ellenzője. Márpedig egy fontos ingadozó államban, Pennsylvaniában a palaolajhoz való hozzáállás valószínűleg döntő lesz. Annál meglepőbb így, hogy Harris lemondott Pennsylvania kormányzójáról, Josh Shapiróról. Ő ugyanis megoldhatta volna a palaolaj-problémát.
Harris politikailag sebezhető a bevándorlás kérdésében is. Itt Mark Kelly arizonai szenátor segíthetett volna neki. Ráadásul az egykori űrhajóst országszerte ismerik, míg Walzot kevesen.
Mi szól Walz mellett? Úgy tűnik, közel áll az emberekhez, soha nem járt elit egyetemre, Nebraskában nőtt fel, majd Minnesotába költözött. Harrisszel ellentétben ő ismeri az amerikai „heartlandet”, az ország belsejét, ahol a választás eldől. Walz Minnesotát kormányozza, egy olyan középnyugati államot, amelyet négy évvel ezelőtt a demokraták nyertek meg. És amit ősszel feltétlenül meg kell nyerniük újra, hogy legyőzzék Trumpot.
A televízióban is emberközelinek tűnik. A politikai ellenfeleket nagy vehemenciával támadja. „Furcsának” bélyegezte Trump és futótársa, J. D. Vance duóját. A „furcsa” szó már régóta hatásos kampányszlogen a demokratáknál – írja a Bild elemzője.
Harris hibájának következményei azonban valószínűleg nem lesz döntő. A történelem azt mutatja, hogy a jelöltválasztás kevéssé befolyásolja a szavazói magatartást. Végső soron az emberek a vezetőre szavaznak, nem a helyettesre
