Ukrajna egyre nagyobb nyomást gyakorol Oroszországra a dróntámadásokkal, amelyek egyre gyakrabban veszik célba az ország stratégiai energialétesítményeit. Hónapok óta tartó akciók után már csak két olyan finomító maradt Oroszország tíz legnagyobb üzeme közül, amelyet még soha nem támadtak meg ukrán drónok. Mindkettő az ország ázsiai részén, a frontvonaltól több ezer kilométerre található.
Miközben a fronton a harcok hosszú ideje csak lassan mozdulnak, Kijev más területen próbál nyomást gyakorolni Moszkvára. Az ukrán vezetés egyre inkább az orosz energiaipari infrastruktúrát veszi célba. Különösen az olajfinomítókat, amelyek kulcsszerepet játszanak az üzemanyag-ellátásban és a háborús gazdaság működtetésében – írja a krone.at.
A Reuters korábbi adatai szerint 2026 májusának végére már egyetlen jelentős, az Uráltól nyugatra fekvő olajfinomító sem maradt érintetlen. Több létesítményt ráadásul többször is támadás ért.
A tíz legnagyobb orosz finomító közül jelenleg csupán az omszki és az Angarszkban, a Bajkál-tó közelében működő üzem nem került még célkeresztbe. Ezek ugyan több ezer kilométerre vannak Ukrajnától, de a távolság már nem jelent feltétlen védelmet.
Erre példa a nemrég végrehajtott támadás a nyugat-szibériai Tyumen régió egyik finomítója ellen. Ez mintegy 2000 kilométerre található az ukrán határtól. Az orosz hatóságok szerint a drónokat elfogták, és nem keletkezett kár.
A szakértők arra is emlékeztetnek, hogy az ukrán támadások nem feltétlenül ukrán területről indulnak. A 2025-ös „Pókháló-hadművelet” során például robbanóanyaggal felszerelt drónokat konténerekben csempésztek Oroszországba, majd a célpontok közeléből indították őket.
Az egyik legtöbbet támadott célpont a Lukoil volgográdi finomítója volt. Ez évente több mint 14 millió tonna nyersolajat dolgoz fel, és az orosz finomítói kapacitás több mint öt százalékát adja. Sajtóértesülések szerint az üzemet legalább tíz alkalommal érte támadás.
Az elmúlt hónapokban a moszkvai térség, Jaroszlavl, Szlavjanszk, valamint az ország negyedik legnagyobb finomítója, a Nyizsnyij Novgorod-i létesítmény is ukrán célponttá vált.
Elemzők szerint Ukrajna különösen az úgynevezett fluid katalitikus krakkoló egységeket támadja, amelyek az üzemanyaggyártás kulcselemei. Ezek helyreállítása rendkívül költséges és hosszadalmas folyamat.
A támadások hatása már érzékelhető. Szakértői becslések szerint június elején az orosz napi olajfeldolgozás több mint húsz év óta a legalacsonyabb szintre csökkent. Miközben a finomítói kapacitások mintegy harmada kiesett a termelésből.
Több régióban üzemanyaghiány, hosszú sorok és korlátozások alakultak ki a benzinkutaknál. Vlagyimir Putyin is elismerte a problémákat, bár úgy fogalmazott, hogy csak „bizonyos mértékű hiányról” van szó, amely szerinte nem tekinthető kritikusnak.
Szakértők szerint a támadások fokozatosan terhelik az orosz gazdaságot, és bár rövid távon nem veszélyeztetik a Kreml politikai helyzetét, hosszabb távon gyengíthetik az orosz lakosság biztonságérzetét. Az eddigi mérleg alapján Oroszország tíz legfontosabb olajfinomítója közül már csak kettő maradt sértetlen, és ezek sem számítanak többé elérhetetlen célpontnak.
