Elképesztő, hogy a törpepárttá zsugorodott MSZP társelnöke mindenki másra mutogat a júniusi EP választási kudarc, a soha nem látott mértékű vereség miatt. Pedig az eljelentéktelenedés, az összeomlás nem egyetlen napon, június 9-én történt. Hanem hat év alatt. Mióta a máig ismeretlen nevű és munkásságú Tóth Bertalan elnökként, majd később Kunhalmi elvtársnő és Komjáti Imre társelnökként vezették az MSZP-t. A tagság határozott sürgetésére a másik társelnökkel, Komjáthi Imrével nagyon nehezen lemondott az MSZP társelnöki pozíciójáról. Ennek ellenére Kunhalmi Ágnes az ATV stúdiójában azt mondta, még nem hozta meg a végső döntést arról, hogy a párt vezetésében folytatja-e a politikát.
Kunhalmi az ATV-ben arról is beszélt, többen a csodájára járnak annak, hogy az MSZP-nek még van szavazóbázisa és parlamenti frakciója. Elmondása szerint 2023 szeptemberében, hol alulról, hol felülről „nyaldosták” az öt százalékot. Azt nem tette hozzá, hogy 10 éve, amikor Mesterházy Attila lemondott az MSZP elnöki pozíciójáról, akkor 26 százalék volt a pártja támogatottsága. Kunhalmi most azon gondolkodik, hogy folytatja a most 1 százalékos MSZP-ben a politizálást. Minek? Könyörgünk, ne folytassa! Se a nagy túlélő Tóth Bertalan frakcióvezető, se Molnár Zsolt pártigazgató, aki annak idején részt vett Göncz Árpád akkori köztársasági elnök kifütyülésében. Elég csak a számokra nézni, látszik, hogy nem tettek hozzá az MSZP-hez semmit, csak romboltak.
Kunhalmi szerint a baloldal marakodását büntette a baloldali szavazótábor június 9-én. Tényleg ez vezetett oda, hogy jelenleg több társelnöke van az MSZP-nek, mint támogatottsága? Kunhalmi szerint majd kiderül, hogy a DK és a szavazótábor nélkül maradt MSZP, illetve Párbeszéd újra együtt politizál-e. Azt viszont látni kel: a DK-nak jelenleg se a haldokló MSZP-re, se a halott Párbeszédre nincs szüksége.
