Hiába volt érzékelhető tavaly az export növekedése, az csak csekély mértékben enyhítette a hazai borászok gondjait. Az elmúlt évek során ugyanis jóval szerényebb áremeléseket tudtak végrehajtani, mint amennyire a költségnövekedések indokolták volna. Idén pedig még ennyit sem sikerülhet. Bár a borokra nem vonatkozik az árrésstop, az árérzékeny piac és a visszafogott vásárlói magatartás miatt az áremelési próbálkozások rendre kudarcot vallanak.
Frittmann János, a soltvadkerti borász és a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke a Világgazdaságnak nyilatkozva úgy fogalmazott: ha júniusban sem sikerül jelentősen emelni a bor árát, az ágazat súlyos veszteségeket szenvedhet el. Ráadásul sokan ellehetetlenülhetnek.
Az ágazat strukturális kihívásai mellett a fogyasztói szokások változása is új irányokat szabott. A borpiac már régóta a könnyedebb, gyümölcsösebb borok felé mozdult el. Ennek oka részben az étkezési szokások alakulása, részben pedig az időhiányos, rohanó életmód.
Frittmann szerint ma már nincs lehetőség arra, hogy az emberek nyugodtan leüljenek egy pohár testes bor mellé, előkészítve azt szellőztetéssel és figyelemmel. Ehelyett az azonnal fogyasztható, üde, friss borok iránt nőtt meg a kereslet. A hazai piacon is ezek a típusok dominálnak.
Tavaly ugyan történt némi áremelés, de ez nem tudta ellensúlyozni a jelentősen megugrott kiadásokat. Az inflációs hullám idején a bor ára messze nem követte más élelmiszerek drágulását. Miközben a borászatok működési költségei – az energiaáraktól a csomagolóanyagokon át a munkaerőig – meredeken emelkedtek.
„Nem létezik, hogy ne emeljünk árat júniustól” – hangsúlyozta Frittmann. Mint mondta, a borászok nem tehetik meg tovább, hogy figyelembe vegyék azt a piaci nyomást. Miszerint ha más termékek ára nem változik, akkor ők se emeljenek. Ez a hozzáállás hosszú távon ellehetetleníti a termelést.
A szakember szerint legalább 10 százalékos beszállítói áremelésre lenne szükség, különben komoly következményekkel kell számolni. Elmaradhatnak a szükséges fejlesztések, akadályozottá válik az ültetvények korszerűsítése, és az egész ágazat veszít a versenyképességéből. Ugyanez érvényes a szőlő árára is, amely ugyan kissé jobban emelkedett, mint a boré, de még mindig nem éri el a szükséges szintet.
