Magyarország várhatóan pénteken visszavonja vétóját Ukrajna európai uniós csatlakozási tárgyalásainak utolsó két fejezetcsoportjával kapcsolatban, értesült az Euronews két diplomáciai forrásból. A lépés lehetővé tenné, hogy Ukrajna és Moldova az uniós tagság minden aspektusáról megkezdje az egyeztetéseket.
A döntés szándékát Bíró-Nagy András, a Miniszterelnökség EU-ügyekért felelős államtitkára jelezte az Általános Ügyek Tanácsának csütörtöki brüsszeli ülése előtt tartott bővítési megbeszélésen.
Budapest hosszú időn keresztül akadályozta Ukrajna csatlakozási folyamatát a tárgyalási klaszterek megnyitásának blokkolásával. A magyar vétó Moldova uniós tagsági törekvéseit is hátráltatta, mivel az ország előrehaladása továbbra is összekapcsolódik Kijev csatlakozási folyamatával.
A kormányváltás után változott Budapest álláspontja
Magyarország hozzáállása azt követően kezdett megváltozni, hogy Magyar Péter 16 év kormányzás után leváltotta Orbán Viktort. Az első tárgyalási klaszter júniusban, a második júliusban, további kettő pedig októberben nyílt meg.
A múlt hónapban Kijev és Budapest megállapodott a nyugat-ukrajnai magyar nemzeti kisebbség jogait érintő kérdésekről. Az egyezséget ezt követően az ukrán parlament is elfogadta.
A magyar kormány ugyan már kész lett volna a csatlakozási tárgyalások további előmozdítására, az utolsó két fejezetcsoport megnyitásával mégis heteket várt. Az Orbán-kormány éveken át folytatott ukránellenes kommunikációja ugyanis belpolitikai szempontból megnehezítette a korábbi álláspont megváltoztatását.
Október 16-án, a brüsszeli Európai Tanács csúcstalálkozójának margóján tartotta első kétoldalú egyeztetését a magyar fél és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. A találkozó újabb lépést jelentett a két szomszédos ország kapcsolatainak javítása felé.
A mezőgazdaság továbbra is érzékeny kérdés
Amennyiben Magyarország pénteken hivatalosan is megerősíti vétójának feloldását, Ukrajna és Moldova valamennyi tárgyalási klasztert megnyithatja. Ezek között olyan különösen érzékeny területek is szerepelnek, mint a környezetvédelem és a mezőgazdaság.
Utóbbi különösen kényes kérdés Kijev számára. Az Európai Bizottság ugyanis, többek között Lengyelország és Franciaország nyomására, azt javasolta, hogy korlátozzák bizonyos ukrán mezőgazdasági termékek hozzáférését az uniós forrásokhoz és az európai piachoz.
Szerhij Koreckij ukrán miniszterelnök az Euronewsnak arról beszélt, hogy Kijev nem fogadhatja el gazdái végleges kizárását az európai piacról. Álláspontja szerint az ilyen korlátozó intézkedéseknek átmenetinek és arányosnak kell lenniük.
A tárgyalási klaszterek megnyitása ugyanakkor még csak a csatlakozási folyamat kezdete. A tagjelölt országoknak ezt követően össze kell hangolniuk jogszabályaikat és gyakorlataikat az uniós normákkal.
Az egyeztetések során a tagállamok több mint száz alkalommal élhetnek vétójogukkal, így a folyamat későbbi szakaszaiban is megakaszthatják a csatlakozás előrehaladását.






