Kaparó torok, eldugult orr, és már nyúlunk is a gyerekkorból hozott praktikákhoz. Csakhogy a náthát vírusok okozzák, és nincs az a tea, amely egyik napról a másikra elűzné. A házi módszerek legfeljebb elviselhetőbbé teszik a betegséget – rosszul alkalmazva viszont épp az ellenkezőjét érjük el velük.
A citrom a langyos teába való, a tej pedig nem termel nyákot
Az Egészségkalauz összeszedte a leggyakoribb hibákat, és az első rögtön a citromos tea. A meleg ital jólesik a fájó toroknak, a gond az, hogy sokan a lobogó vízbe facsarják a citromot.
A C-vitamin hőérzékeny, ezért érdemes megvárni, amíg a tea iható hőmérsékletűre hűl. Csodát így se várjunk: a kutatások nem igazolták, hogy a nagy adag C-vitamin megszüntetné a náthát.
A mézes tejről makacsul tartja magát a tévhit, hogy fokozza a nyáktermelést. Egy vizsgálatban a rhinovírussal fertőzött önkéntesek tejfogyasztása nem járt több orrváladékkal, és a Mayo Clinic is cáfolja az összefüggést.
A méz ráadásul tényleg csillapíthatja a köhögést – egyéves kor alatt viszont a csecsemőkori botulizmus veszélye miatt tilos adni.
Erős orrfújás és forró gőz: itt kezdődnek a valódi kockázatok
Az erőteljes orrfújás nagyobb nyomást kelthet az orrüregben, mint a köhögés vagy a tüsszentés, egy kísérletben pedig a váladék az orrmelléküregek felé is továbbjutott.
Kíméletesebb egyszerre csak az egyik orrlyukat kifújni, sűrű váladéknál sóoldatos orrspray segíthet.
A „kiizzadás” sem jó ötlet. A forró fürdő kitágítja az ereket és csökkenti a vérnyomást, így lázasan, legyengülve akár ájulásközeli állapotot is okozhat. A gőzölésről nincs bizonyíték, hogy gyorsítaná a gyógyulást, a felboruló forró víz viszont súlyos forrázást okozhat – erre a brit egészségügyi szolgálat is figyelmeztet.
Orvoshoz kell fordulni, ha légszomj jelentkezik, a láz négy napnál tovább tart, a tünetek tíz nap után sem enyhülnek, vagy javulás után visszaesés jön.
