Zelenszkij ukrán államfő és a Kijevbe utazott úgynevezett hajlandók koalíciójának képviselői – Friedrich Merz német kancellár, Emmanuel Macron francia elnök, Keir Starmer brit miniszterelnök és Donald Tusk lengyel kormányfő – mindent megtesznek azért, hogy véget vessenek a vérontásnak. Ezzel összefüggésben szombaton Donald Trump amerikai elnökkel is beszéltek telefonon.
Andrij Jermak ukrán kancelláriaminiszter ezután büszkén osztogatott egy fényképet a csoportról, és méltatta ezeket a „történelmi pillanatokat”. „Tudjuk, hogy az Amerikai Egyesült Államok támogatni fog minket” – mondta Zelenszkij. „Ha Oroszország megtagadja a teljes és feltétel nélküli tűzszünetet, szankciókat kell bevezetni, fokozott szankciókat az energiaszektor és a bankrendszer ellen”.
A Kreml ellentmondásos
Ezek a fenyegetések feldühítették Moszkvát, és azonnal dühösen visszavágott. „Macron, Merz, Starmer és Tusk állítólag a békéről tárgyaltak volna Kijevben. Ehelyett Oroszország elleni fenyegetésekben törtek ki.
Vagy tűzszünet a Bandera hordák megnyugtatására, vagy újabb szankciók. Szerinted ez bölcs dolog? Dugjátok fel ezeket a béketerveket a pangenderes seggetekbe”
– mondta Dmitrij Medvegyev volt elnök a Platform X-en, ismét támadásba lendülve. A „pangender” egyébként egy kifejezés a nem bináris nemi identitásra.
Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő sem lelkesedett eleinte: „Európából sok ellentmondásos nyilatkozatot hallunk. Ezek általában konfrontatív jellegűek, és nem a kapcsolataink újjáélesztését célozzák.” Most azonban úgy tűnik, a Kreml mégiscsak „végig akarja gondolni” a Kijev nyugati szövetségesei által megfogalmazott követelést. Peszkov a CNN amerikai televíziós csatornának nyilatkozva kommentálta az „új fejleményt”, de arra is rámutatott, hogy „értelmetlen” lenne „nyomást gyakorolni” Moszkvára.
Színlelt tűzszünet
A második világháború befejezésének évfordulója alkalmából Oroszország által egyoldalúan elrendelt háromnapos tűzszünet még éjfélig érvényben volt. Nem sokkal a lejárta előtt Zelenszkij ismét a tűzszünet tömeges megsértésére panaszkodott.
A hétfőtől kezdődő tűzszünet és a béketárgyalások azonnali megkezdésének ötletét közösen támogatta Trump amerikai elnök, Ukrajna és az országot a területi integritásért, függetlenségért és szabadságért folytatott harcában támogató országok egész koalíciója, mondta Tusk, lengyel elnök Kijevben. Macron francia elnök is szilárd biztonsági garanciákat helyezett kilátásba Ukrajna számára.
Moszkva eddig azt követelte, hogy az Egyesült Államok és az EU állítsa le a Kijevnek szánt fegyverszállításokat a 30 napos tűzszünet előfeltételeként. „Ellenkező esetben Ukrajna előnybe kerül” – mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az ABC amerikai televíziónak adott interjújában. Peszkov meg van győződve arról, hogy Ukrajna a tűzszünetet arra használná fel, hogy folytassa a „teljes mozgósítást”, és új csapatokat vezényeljen a frontra, hogy új személyzetet képezzen ki, és a jelenlegi harcosoknak adjon némi lélegzetvételnyi időt.
Frissítés: Vlagyimir Putyin azt javasolta, hogy május 15-én, csütörtökön Ukrajna és Oroszország közvetlen tárgyalásokat kezdjen Isztambulban. Az orosz elnök egy ritka, késő esti televíziós beszédben beszélt erről néhány órával azután, hogy európai vezetők Moszkvát egy 30 napos tűzszünet elfogadására szólították fel.
