Több mint másfél éve dúl a harc a magyar kormány és az EU között a közérdekű vagyonkezelő alapokról szóló törvény miatt. Az unió még 2022 decemberében kérte fel Magyarországot, hogy vezessenek be szigorúbb összeférhetetlenségi szabályokat az egyetemeket fenntartó alapítványoknál. Egyúttal ne maradhassanak a kinevezettek életük végéig a kuratórium és a felügyelőbizottság tagjai. Ahhoz pedig, hogy a modellváltáson átesett egyetemek is hozzáférhessenek az uniós forrásokhoz, mint az Erasmus+, vagy a Hotizont-program, a fentieken módosítania kell a magyar kormánynak.
A a 24.hu hírei szerint ez végre bekövetkezik. A Kulturális és Innovációs Minisztérium kedden tette közzé a törvényjavaslatát. Ebben pontosan szabályozzák, hogy kik nem tölthetnek be kuratóriumi vagy felügyelőbizottsági tagságot az egyetemi alapítványokban:
- a parlamenti képviselők,
- a polgármesterek és a főpolgármester,
- a kormánytagok,
- az államtitkárok,
- a miniszterelnök politikai igazgatója és a nemzetbiztonsági főtanácsadója,
- a kormánybiztosok, miniszteri biztosok,
- a helyettes államtitkárok,
- kormányzati főhivatalok és a központi hivatalok vezetői és helyettesei,
- kormányhivatal főigazgatója, igazgatója,
- a Nemzeti Fejlesztési Központ főigazgatója és igazgatói,
- járási hivatalvezetők és helyettesei,
- főosztályvezetők és osztályvezetők.
Az összeférhetetlenséget pedig nem lesz elég csak a kinevezéskor megszüntetni. Legalább egy évnek el kell telnie, hogy kinevezhető legyen kurátornak vagy bizottsági tagnak az a pályázó, aki a fent felsorolt tisztségek egyikét is betöltötte. Az összeférhetetlenségi szabályok az egyetemi alapítványok által alapított gazdasági társaságokra is kiterjednek.
(Most már az a kérdés, Brüsszel kitalál-e valami új kifogást, csak úgy, a megszokott szívatás kedvéért – szerk.)
