Egy friss tanulmány szerint ezek a csíkos tengeri élőlények a hőhullámok idején szó szerint összemennek. A különleges jelenségre a kutatók akkor figyeltek fel, amikor egy indopacifikus korallzátonyon élő populáció viselkedését vizsgálták – és meglepő összefüggést találtak a halak mérete és a túlélés között.
A Science Advances című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a zsugorodás javítja az Indonézia és Pápua Új-Guinea térségében élő bohóchalak túlélési esélyeit. A kutatást vezető Melissa Versteeg, a csapatával együtt 67 vadon élő bohóchal-párt figyelt meg a Kimbe-öbölben, Pápua Új-Guineában.
Négy fokkal melegebb víz – öt hónapnyi zsugorodás
A kutatás idején a tengervíz hőmérséklete körülbelül négy Celsius-fokkal haladta meg az ilyenkor szokásos átlagot. A tudósok 2023 februárja és augusztusa között havonta mérték meg a 134 hal testhosszát – és azt tapasztalták, hogy a halak háromnegyede összezsugorodott a hőhullám alatt.
Páros zsugorodás: harmónia a túlélés érdekében
Különösen figyelemre méltó, hogy a halpárok – egy domináns nőstény és egy kisebb hím – szinte tökéletes szinkronban váltak kisebbé. A kutatók szerint ez a „páros zsugorodás” segít fenntartani a párok közötti hierarchiát és elkerülni a konfliktusokat. Bár néhány hal csak egyszer zsugorodott (44%), mások többször is (30%), a párok esetében a méretarány végig stabil maradt. Ez különösen fontos a bohóchalak szociális struktúrájában, ahol a rend, a méret és a szaporodási szerepek szorosan összefüggenek.
A kisebb test – a hosszabb élet kulcsa
A kutatás során 11 hal pusztult el a hőhullám következtében – azonban kiderült, hogy azok a halak, amelyek kisebbek lettek, akár 78%-kal nagyobb eséllyel élték túl a megpróbáltatásokat, mint azok, amelyek nem változtatták méretüket. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a zsugorodás egyfajta biológiai alkalmazkodás a megnövekedett hőstresszhez.
A melegebb vízben ugyanis a halak anyagcseréje felgyorsul, így nő az oxigénszükségletük is – ugyanakkor a melegebb víz kevesebb oldott oxigént tartalmaz. Nagyobb testméret mellett nehezebb oxigént felvenni a kopoltyúkon keresztül, ezért a kisebb test praktikussá válik.
Újranövekedés jobb körülmények között
Érdekesség, hogy kedvezőbb környezeti viszonyok esetén a halak újra képesek növekedni – szintén összehangoltan. Ez azt mutatja, hogy nem egyszerű fizikai leépülésről, hanem aktív alkalmazkodásról van szó, amely része lehet a bohóchalak túlélési stratégiájának.
Halászat és evolúciós nyomás
A kutatás kapcsán a tudósok felidéztek egy másik, szélesebb körű jelenséget is: egyes halfajok esetében a zsugorodás nem (csak) környezeti hatás következménye, hanem evolúciós válasz az emberi halászatra. Mivel a nagyobb halakat könnyebben kifogják, a kisebb testű egyedeknek nagyobb esélyük van a túlélésre – ez hosszú távon a teljes faj méretcsökkenéséhez vezethet. A természet így – közvetve – reagál az emberi beavatkozásra.
Ez a kutatás nemcsak egy látványos biológiai érdekességet tár fel, hanem azt is megmutatja, milyen összetetten reagálnak az élőlények a klímaváltozás kihívásaira. A Némó néven ismert bohóchal újra bebizonyította: a túlélés gyakran a rugalmasságon múlik.