A számos nemzetközi konfliktussal szemben a nukleáris hatalmak egyre inkább az elrettentésre összpontosítanak. A stockholmi székhelyű Sipri békekutató intézet hétfőn közzétett éves jelentése szerint folyamatosan nő a működőképes nukleáris robbanófejek száma. A nukleáris fegyverek száma világszerte évtizedek óta csökken. Ugyanakkor egyre több robbanófejet tartanak üzemképes állapotban.
A Sipri szerint a fejlesztés alatt álló nukleáris fegyverek száma is nőtt, mivel az államok egyre inkább a nukleáris elrettentésre összpontosítanak. A 2024 januárjában világszerte becslések szerint az összesen 12 121 robbanófejből mintegy 9585 volt potenciális használatra készen. Ezek közül mintegy 3904 robbanófej rakétákra és repülőgépekre volt felszerelve. Ez 60-nal több, mint 2023 januárjában
Az intézet szerint összesen kilenc ország rendelkezik nukleáris fegyverekkel. Az USA és Oroszország az élen jár. Az ő készleteik tartalmazzák az összes nukleáris robbanófej mintegy 90 százalékát. A harmadik helyen Nagy-Britannia áll, majd Franciaország, Kína, India, Pakisztán, Észak-Korea és Izrael következik.
A katonai készleteken kívül Oroszország és az USA egyenként több mint 1200 olyan robbanófejjel rendelkezik, amelyeket korábban kivontak a katonai arzenálból, és fokozatosan leszerelnek.
„Miközben a nukleáris robbanófejek száma világszerte tovább csökken, mivel a hidegháború korszakából származó fegyvereket fokozatosan leszerelik, addig a már működőképessé tett nukleáris robbanófejek száma évről évre növekszik” – mondta a jelentésben Dan Smith, a Sipri igazgatója. A békekutatók arra számítanak, hogy a tendencia folytatódik és felgyorsul, ami „rendkívül aggasztó”.
Kína is készülődik
„A telepített robbanófejek közül mintegy 2100-at ballisztikus rakétákon tartottak magas készültségben” – áll a jelentésben. E robbanófejek szinte mindegyike Oroszországhoz vagy az Egyesült Államokhoz tartozott. De Kína is tart néhány robbanófejet magas készültségben.
Az ottani általános nukleáris arzenál a 2023 januárjában számolt 410 robbanófejről 2024 januárjára 500-ra nőtt. „Kína gyorsabban bővíti nukleáris arzenálját, mint bármely más ország” – mondta Hans Kristensen, a Sipri szakértője. Ugyanakkor kivétel nélkül minden nukleáris fegyverrel rendelkező állam arra törekszik, hogy tovább növelje készleteit.
Csökken az átláthatóság
„Senki sem akarja hagyni, hogy bárki is belenézzen a kártyáiba. A két vezető ország nukleáris erőivel kapcsolatos átláthatóság az ukrajnai orosz agressziós háború kezdete óta csökkent” – panaszolják a Sipri szakértői. Az átláthatóság a többi országban is csökkent. Ezzel szemben a nukleáris fegyverek használatáról szóló viták mind fontosabbá váltak.
„A hidegháború óta nem láttuk, hogy a nukleáris fegyverek ilyen kiemelkedő szerepet játszottak volna a nemzetközi kapcsolatokban” – mondta Wilfred Wan, a Sipri tömegpusztító fegyverek programjának vezetője.
A diplomácia szenved az orosz magatartástól
A nukleáris diplomácia több visszaesést is elszenvedett az orosz invázió óta. A Kreml vezetője, Vlagyimir Putyin 2023 februárjában felfüggesztette az „Új Kezdet” leszerelési szerződést az USA-val. Ez a szerződés korlátozza mindkét ország nukleáris arzenálját és szabályozza az ellenőrzéseket. A 2026-ban lejáró szerződés utódszerződéséről szóló tárgyalásokat is felfüggesztették – írja a blick.ch.
2023 novemberében Oroszország visszavonta az Átfogó Atomcsend-szerződés (CTBT) ratifikálását, „egyensúlytalanságra” hivatkozva az USA-val szemben. Oroszország legutóbb 2024 májusában jelentett be taktikai atomfegyver gyakorlatokat az ukrán határ közelében.
