A gondolatkísérlet elsőre egyszerűnek tűnik: mi lenne, ha az emberiség egyik napról a másikra teljesen felhagyna a húsfogyasztással? A válasz azonban jóval összetettebb annál, mint hogy kevesebb üvegházhatású gáz kerülne a légkörbe.
A klímának jót tenne, de óriási ára lehetne
Tény, hogy a hús- és állattenyésztés jelentős környezeti terhet jelent. Az állatok tartása hatalmas területeket igényel, miközben a szarvasmarhák, juhok és kecskék metánt bocsátanak ki, a takarmánynövények termesztéséhez használt műtrágyák pedig dinitrogén-oxidot juttatnak a légkörbe.
A Rakéta magazin beszámolója szerint az Oxford Martin School kutatója, Marco Springmann és kollégái modellezték azt a helyzetet is, mi történne, ha 2050-re az egész világ vegetáriánussá válna.
A számítások szerint az élelmezéssel összefüggő kibocsátás mintegy 60 százalékkal csökkenhetne, vegán étrend esetén pedig körülbelül 70 százalékkal.
A húsfogyasztás csökkentésének egészségügyi előnyei is jelentősek lehetnek: Marco Springmann korábbi kutatásai alapján a vegetáriánus étrend évente mintegy 7 millió, a teljesen vegán étrend pedig körülbelül 8 millió halálesetet előzhetne meg 2050-re.
Milliók megélhetése kerülne veszélybe
A teljes és azonnali átállás ugyanakkor komoly gazdasági sokkot okozhatna. Keith Wiebe, a Nemzetközi Élelmezéspolitikai Kutatóintézet és aWisconsin–Madison Egyetem kutatója szerint egy ekkora globális változásnak olyan következményei is lennének, amelyeket előre nehéz felmérni.
A húsfogyasztás hirtelen eltűnése emberek tömegeinek munkáját sodorhatná veszélybe, és az élelmezésbiztonságot is érinthetné azokban a térségekben, ahol kevés a megfelelő növényi alternatíva.
Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezet, a FAO adatai arra mutatnak rá, hogy az állattenyésztés a fejlett országok mezőgazdasági termelésének közel 40, a fejlődő országokénak mintegy 20 százalékát adja, és világszerte legalább 1,3 milliárd ember megélhetését támogatja.
Súlyos hatása lehetne az alacsony jövedelmű országokban
A nyugat-afrikai Nigerben például az állattenyésztés a GDP mintegy 13 százalékát adja, vagyis egy egyik napról a másikra bekövetkező teljes összeomlás messze túlmutatna azon, hogy mi kerül a tányérra.
A hús, a tej és a tojás emellett fontos tápanyagforrás is, különösen azokban a szegényebb térségekben, ahol a növényi alternatívákhoz nehezebb hozzáférni.
A kutatások alapján így a teljes húsmentesség helyett a fokozatos étrendi változás lehet az a forgatókönyv, amely egyszerre csökkentheti a környezeti terhelést és mérsékelheti a gazdasági, illetve élelmezési kockázatokat.
